A dolgozói szállítás költségeit és környezetterhelését is csökkenti a magyar fejlesztésű MyBusDirect rendszer, amely flottamenedzsmentet, telematikát és pontos adatszolgáltatást kínál vállalatok számára.
Energiahatékonysági beruházások, kibocsátás-csökkentési intézkedések, munkavállalói jóléti programok – évente akár tíz- vagy százmillió forintos nagyságrendben költenek ESG-vel kapcsolatos intézkedésekre a legnagyobb magyar cégek. A győri Széchenyi István Egyetem már fenntarthatósági témájú szabadulószobát is létrehozott, valamint itt jött létre az országban az első ESG-mesterképzés is. Ráadásul az intézmény idén júliusban az EFOTT házigazdája is, amely a nagy fesztiválok közül elsőként készített ESG-jelentést, segítve a hazai rendezvényszervező szektor fenntartható formálását.
A kelet-közép-európai régió országai ambiciózus célokat tűztek ki a megújuló energiaforrások részarányának növelésére, ugyanakkor számos esetben még jelentős különbség mutatkozik a tervezett célkitűzések és a már ténylegesen kiépített energiatermelő kapacitások között.
A KÉSZ Csoport tagvállalata, a KÉSZ Metaltech Kft. valósította meg Magyarország első olyan speciális napelemes homlokzatát, ahol a panelek a burkolat síkjába illeszkednek – így egyszerre szolgálják a kortárs építészet esztétikáját és a fenntartható energiatermelést.
Az EFOTT az első hazai fesztivál, amely ESG-jelentést készít, ezzel új mércét állítva a rendezvényszervezés világában.
Az energetikai szektor idei történéseit nehéz lenne egyetlen cikkben összefoglalni. Az NRGreport.com, Magyarország egyetlen energetikai szakportálja az iparág megkerülhetetlen vállalatainak vezetőit kérdezte 2023 eredményeiről, sikereiről, nehézségeiről, illetve 2024 kihívásairól. Cikksorozatunk negyedik részében az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila értékel.
2023. december 4-én, immár negyedik alkalommal rendezik meg a Budapest Climate Summit-ot, ahol Magyarország és a régió vezető klímaszekértői, magasrangú kormányzati és európai uniós tisztviselők, piacvezető vállalatok topmenedzserei, innovatív technológiai megoldások fejlesztői, valamit a terület elismert kutatói vitatják meg a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében.
Egy tanulmány megállapította, hogy azok a vállalatok, amelyeknek több női vállalati vezetője van, kevésbé valószínű, hogy eltúlozzák, hogy mennyire pozitív a környezeti hatásuk, azaz kevésbé működik náluk a greenwashing.
A fenntartható fejlődést célzó ESG, azaz környezeti, társadalmi és irányítási szempontok közül az első kettő nagy figyelmet kap, míg a G-ről gyakran megfeledkezünk. Holott az, hogy a vállalat milyen fenntarthatósági célokat fogalmaz meg és azokból mi és hogyan valósul meg, nagyrészt azon múlik, hogy a vállalat hogyan működik, mennyire átlátható és szabályozott, a döntéshozásban és a végrehajtásban hogyan vesznek részt a cég vezetői és munkatársai.
