Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tízedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.
A Nord Stream AG, az Oroszország által vezetett Északi Áramlat-1 gázvezeték üzemeltetője hétfő este jövő év április 1-jére módosította a németországi Greifswald kijáratánál bekövetkezett nem tervezett üzemszünet végének időpontját.
Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékben észlelt megmagyarázhatatlan gázszivárgások miattaz európai országok vizsgálatot indítottak az okok feltárására.
Hivatalosan is hatályba lépett az Európai Unió földgáz-vészhelyzeti terve (’Save Gas for a Safe Winter’), melynek értelmében a közösség 2022. augusztus 1-től 2023. március 31-ig, lényegében a fűtési szezon végéig 15 százalékkal – mintegy 60 milliárd köbméterrel – igyekszik visszafogni a gázfogyasztását az elmúlt öt év átlagához képest azért, hogy a vállalatok és háztartások gázfelhasználása akkor is biztosított legyen a hidegebb hónapokban is, ha esetleg a Kreml teljesen letekerné a gázcsapot. A cél drasztikusnak tűnik, és teljesítése valóban nem könnyű, de a közelmúltban is lehet példát találni olyan évre, amikor az Unió gázfogyasztása ehhez hasonló, sőt, ennél is nagyobb esést produkált.
A klímaügy szempontjából aggasztó hír, hogy a világ, azon belül az Európai Unió is ismét egyre több szenet fogyaszt, de a jelenség önmagában nem teszi lehetetlenné a karbonsemlegesség elérésére vonatkozó célok elérését, ha valóban átmeneti és együtt jár a tiszta energia beruházások világszerte beígért felpörgetésével.
