Lengyelország, Bulgária, Románia és Észtország is azok között a kelet- és közép-európai országok között van, amelyek az Európai Unió Modernizációs Alapjának megerősítését követelik, amely a szegényebb tagállamok tiszta energiára való átállását támogatná.

Adolfo Urso, olasz ipari miniszter, az uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszer (ETS) ideiglenes felfüggesztését sürgeti, arra hivatkozva, hogy a magas energia- és karbonköltségek súlyos versenyhátrányba hozzák az európai vállalatokat.

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága megszavazta a nehézipari import szigorúbb „szén-dioxid-ellenőrzését”, mielőtt 2026-ban teljesen beindul az EU karbonvámrendszere (CBAM). A szabályozás célja, hogy a külföldi gyártók ne kerülhessék meg a kibocsátási kötelezettségeket, és igazságos versenyfeltételeket teremtsen az EU-n belüli cégek számára.
A Bizottság december 10-én új intézkedéseket jelent be, többek között fizikai gyárlátogatásokkal 2026-tól, szigorúbb kibocsátási adatszabályokkal és az ETS-szel való összehangolással.
Közben az EU egyszerűsíti a rendszert: a kis importőrök egy része mentesül, de az autóipar szerint még mindig túl sok a bizonytalanság a 2026-os indulás előtt.

Miközben az EU-ban rekordszintre emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás ára, és a közösség a szállítási, valamint az ingatlanszektor kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonását tervezi, világszerte egyre több helyen vezetnek be hasonló eszközöket. A különféle karbonárak már az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét fedik le, de a biztató fejlemények ellenére az intézkedések még mindig nem tűnnek elégségesnek a klímacélok szempontjából.

Az európai karbonvám kulcsfontosságú a 2050-es klímasemlegesség és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréshez, és biztosítja az egyre szigorodó fenntarthatósági kritériumok közepette működő uniós vállalatok túlélését – állítják a konstrukció támogatói. Közben a világ többi része Kínától, Japánon, Indián és az afrikai országokon át az Egyesült Államokig úgy vélik, bevezetése protekcionista és elfogadhatatlan lépés lenne. Sőt, az EU saját vállalatainak egy része is ellenzi az ezzel járó változást.

A Sandbag legfrissebb jelentése szerint, 2019-ben az Európai Unió tagországai összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő. Széntüzelésű erőművekben – derül ki a jelentésből, írja a Qubit.

Hogyan lép fel az EU és a Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Az EU 2020-ra jelentősen csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. Infografikánkon bemutatjuk, hogy halad Európa a klímacélok elérésében.