Nem valószínű, hogy érdemben csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás jelenleg is rekord közeli ára az Európai Unióban a következő időszakban, és árplafon vagy egyéb korlátozó piaci intézkedés sem várható. Már csak azért sem, mert a kibocsátási engedélyek (EUA) kereskedését szolgáló rendszer (EU ETS) egyik lényege éppen az, hogy emelkedő árakkal motiválja a vállalatokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A szén, illetve a lignit gyors visszaszorulása és a földgáz-felhasználás növekedése azt eredményezte, hogy Európában – a történelem során először – a gázerőművek váltak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókká az áramszektorban. A szén kivezetése példátlan ütemben zajlik, ami az emissziós értékeken is tükröződik, és bár a gázerőművek kibocsátása is mérséklődött 6 százalékkal 2020-ban, az elmúlt öt évben 25 százalékkal nőtt az érték.
Jelentősen csökkent 2019-ben az unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) hatálya alá tartozó ipar és energiaművek üvegházhatású gázkibocsátása, ennek hatására az EU-ban a kibocsátás 8,7 százalékkal csökkent tavaly – közölte az Európai Bizottság kedden.
Miután a jelentések szerint (a vállalásokhoz mérten) eddig egyértelműen elégtelenek a klímaváltozás megakadályozására és hatásai mérséklésére tett nemzeti és nemzetközi erőfeszítések, új intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a katasztrofális mértékű éghajlatváltozás. Az egyik ilyen régi-új eszközt a szén-dioxid-kibocsátás általános megadóztatása jelentheti, amitől a politikusok évek óta húzódoznak, ám most minden korábbinál nagyobbnak látszik az esély a bevezetésére.
Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.
