Az Európai Parlament és a Tanács megállapodott: 2028-ban lép életbe az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2). A döntéssel az EU csökkenti a társadalmi terheket, miközben kitart a 2040-es 90%-os kibocsátáscsökkentési cél mellett.

Dánia a COP30-on bejelentette új, 2035-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési célját, amely 82–85%-os csökkenést tűz ki a 1990-es szinthez képest.
Az ország a Climate Change Performance Index szerint a legambiciózusabb európai ország, kiemelkedő teljesítménnyel a megújuló energiában és a klímapolitikában.
Dánia 2045-re kívánja elérni a klímasemlegességet, miközben a gazdaság versenyképes és társadalmilag kohéziós marad.
Az Európai Unió és más európai országok, köztük Norvégia és az Egyesült Királyság is ambiciózus célokat tűztek ki, de Dánia vezető szerepe kiemelkedik.
A célkitűzések finanszírozása, intézkedések és technológiai innováció révén az ország a világ élvonalába tartozik a klímavédelem terén.

Hónapokig tartó politikai patthelyzet után az EU tagállamainak környezetvédelmi miniszterei elfogadták az uniós klímatörvény felülvizsgálatát, amely jelentős rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy 2040-ig 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását.

A MOL kutatása szerint a magyarok többsége nyitott a bioüzemanyagokra, akár repülőgépen is. A technológia már adott, a közúti és légi közlekedés zöldítéséhez csak a feltételek bővítése szükséges.

Az elhagyott vagy bezárás előtt álló szénbányák napelemparkokká alakítása elegendő áramot termelhetne ahhoz, hogy fedezze egy Németország méretű ország energiaigényét – derül ki egy új elemzésből.

Az Európai Unió „jó úton halad” a 2030-as klímacélok elérésében – jelentette be május 28-án, szerdán az Európai Bizottság.