Az Európai Unió országai hétfőn elfogadták a 14. Oroszországgal elleni szankciócsomagot a 2022-es ukrajnai invázió miatt.

Mivel az Európai Unió szankciós politikája évek óta nem képes akadályt állítani az orosz harci gépezet elé, a 14. szankciós csomag meghozatala előtt végül felocsúdott mély álmából, s új taktikára váltott.

Oroszország fokozta az ukrán energetikai és katonai infrastruktúrát célzó légitámadásait, melynek következtében Ukrajna elvesztette villamosenergia-termelő kapacitásának közel 80 százalékát. Az ország egyre súlyosabb energiaválsággal kell szembe nézzen, miközben a frontokon sem áll jól a szénája.

A Németországot és Oroszországot összekötő Északi Áramlat földgáz vezetékrendszer 2022-ben történt felrobbantása súlyos következményekkel járt Európa földgázellátásában. Bár több nemzet illetékes hatóságai is nyomozást indítottak az ügyben, a tetteseket mégsem találták meg. Ráadásul február 7-én a svéd nyomozóhatóság bejelentette, hogy a maga részéről lezárta a nyomozást, így maradnak a németek és a dánok, akik még esetleg valamire juthatnak.

Németország, Lengyelország és néhány más uniós ország szankciókat sürget az orosz atomenergiával szemben, miközben a blokk új módszereket keres a Kreml bevételeinek megkárosítására Moszkva ukrajnai inváziója közepette.

A gázkereskedelem viszont aligha fog visszaálli egykori állapotára a katonai konfliktus pusztításai miatt.

Oroszország napi 500 000 hordóval, azaz a termelés mintegy 5%-ával csökkenti a kőolaj kitermelését márciusban – közölte pénteken Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, miután a Nyugat árkorlátokat szabott az orosz kőolajra és kőolajtermékekre.

Oroszország legnagyobb cseppfolyósított földgáztermelője, a Novatek, tárgyalásokat folytatott indiai vállalatokkal az LNG szállításáról, köztük a GAIL-lel  – közölte hétfőn Leonyid Mihelson, a vállalat vezetője.

Moszkva már az ukrajnai háború előtt sem volt túl bizakodó az olajkitermelési kilátásait illetően. A tavaly februári inváziót megelőzően az orosz kormány azt feltételezte, hogy a nyersolaj és gázkondenzátum kitermelése 2019-ben tetőzik. Azóta sok minden változott, ami a kilátásokat még inkább borúsabbá teszi. A külföldi nagyvállalatok és számos olajmező-szolgáltató vállalat kivonult Oroszországból; az uráli nyersolajjal most nagy árengedményekkel kereskednek, hogy ázsiai vevőket csábítsanak; és Moszkva petrodollár-szükséglete a szövetségi költségvetés finanszírozásához megnőtt, ami tovább növelte az orosz olaj- és gázipari vállalatok terheit. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a BP legutóbbi hosszú távú előrejelzésében miért jósolja, hogy az orosz kitermelés 2035-re 25-42%-kal csökkenhet.