A közelmúltban a Kopernikusz program európai éghajlat állapotáról, 2022-re szóló jelentése egy egyre melegebb, szárazabb és naposabb kontinens képét festette elénk. Miért alakul ez így? És milyen következményekkel jár ez az egészségünkre nézve?

Két ország uralja Európa szén-dioxid-kibocsátását. Bár a szén-dioxid-kibocsátás csökken, tavaly a blokk energiaszektorának szennyezésének több mint 60%-át a szén tette ki. Az Ember nevű energetikai agytröszt új elemzése szerint Európa 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója tavaly mind szénerőmű volt.

Lehet, hogy Európa jó munkát végzett az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentésében és az ukrajnai háború okozta energiaválság enyhítésében, de még nem jutott ki a bajból.

Emmanuel Macron francia elnök úgy véli, hogy a 27 tagú blokk már eddig is többet tett a kibocsátás csökkentése érdekében, mint más nagy gazdaságok. Igaz ez?

A kormányok és az energiavállalatok nyomás alatt állnak, hogy az olajról és a gázról a tiszta energiára térjenek át. Mi a helyzet a szél háza táján?

A vízfogyasztás meghaladja a kínálatot. A folyamatos aszály miatt Európa-szerte megjelennek a vízadagolási intézkedések, a locsolástól kezdve az autómosási tilalmakig. Legutóbb Dél-Franciaország egyes részein tiltották be az úszómedencék árusítását, hogy így próbáljanak takarékoskodni az értékes erőforrásokkal. Ez a térkép mutatja a vízhiány által leginkább veszélyeztetett régiókat. 

A globális gázpiacok fokozatosan egyensúlyba kerülnek, de várhatóan 2023-ban is szűkösek maradnak az Európába irányuló orosz gázszállítások csökkenése miatt – közölte május 4-én a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

A Nio szeretné növelni jelenlétét Európában, és egy új márkával – amely a megfizethető árú elektromos modellekre összpontosít – megy  a Volkswagen után.

Az Európai Unió az április 24-i héten megnyitotta a vállalatok közös gázvásárlási programját, amelynek célja, hogy a tél előtt biztosítsa az ellátást, és elkerülje a tavalyi rekordmagas energiaárak megismétlődését.