Az Európai Unió vezetői hosszasan tárgyaltak arról, hogyan lehetne enyhíteni az egyre magasabb energiaárakon.

Az Európai Bizottság által júliusban ismertetett 'Fit for 55' klímapolitikai javaslatcsomag értelmében az autógyártóknak 55 százalékkal kell csökkenteniük 2030-tól értékesített új autóik CO2-kibocsátását, mielőtt 2035-től teljesen kibocsátásmentesek lesznek. 2029-ig azonban csak minimális erőfeszítést kell tenniük a gyártóknak, ami befékezheti az elektromos autók piacát, végső soron pedig veszélyeztetheti a 2030-as európai klímacélok elérését is.

Miközben az EU-ban rekordszintre emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás ára, és a közösség a szállítási, valamint az ingatlanszektor kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonását tervezi, világszerte egyre több helyen vezetnek be hasonló eszközöket. A különféle karbonárak már az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét fedik le, de a biztató fejlemények ellenére az intézkedések még mindig nem tűnnek elégségesnek a klímacélok szempontjából.

Az európai karbonvám kulcsfontosságú a 2050-es klímasemlegesség és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréshez, és biztosítja az egyre szigorodó fenntarthatósági kritériumok közepette működő uniós vállalatok túlélését – állítják a konstrukció támogatói. Közben a világ többi része Kínától, Japánon, Indián és az afrikai országokon át az Egyesült Államokig úgy vélik, bevezetése protekcionista és elfogadhatatlan lépés lenne. Sőt, az EU saját vállalatainak egy része is ellenzi az ezzel járó változást.

Az európai zöld megállapodás 2050-re tűzte ki a karbonsemlegesség elérését Európában. De mi az a karbonsemlegesség?

A Covid19-járvány hatásainak enyhítéséért 2020 első felében az EP számos intézkedésen dolgozott, amelyek támogatják az embereket, a gazdaságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet – írja az Európai Parlament közleménye.

Vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra. Ugyan a hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. – derül ki a WWF Magyarország szerkesztöségünkhöz eljuttatott közleményéből.

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve jól mutatja hazánk elkötelezettségét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, amelynek egyik fontos eleme a közlekedés zöldítése, és benne a közösségi közlekedés környezetbarát átalakítása – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Lilyana Pavlovával, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével csütörtökön, Budapesten folytatott megbeszélésen, amelyről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatta az MTI-t.