Az európai zöld megállapodásról és más divatos szavakról sokat beszélnek a brüsszeli buborékban, de hogyan hatnak ezek a dolgok valójában az uniós polgárok mindennapi életére?
Az Oxfam új, lesújtó jelentése európai vagyonadó bevezetésére szólít fel, mivel az EU leggazdagabbjainak az éghajlati válsághoz való hozzájárulása napvilágra került.
A New Economics Foundation jelentése azt vizsgálta, hogy milyen kihívást jelent az európai zöld megállapodás és a blokk költségvetési szabályainak összeegyeztetése.
Keppel MET Renewables AG néven vegyesvállalatot alapított a Keppel Infrastructure Holdings és a svájci központú energiacég, a MET Csoport. Az új vállalat célja megújuló energiatermelő források fejlesztése és építése Nyugat-Európában.
Az Európai Unió vezetői hosszasan tárgyaltak arról, hogyan lehetne enyhíteni az egyre magasabb energiaárakon.
Az Európai Bizottság által júliusban ismertetett 'Fit for 55' klímapolitikai javaslatcsomag értelmében az autógyártóknak 55 százalékkal kell csökkenteniük 2030-tól értékesített új autóik CO2-kibocsátását, mielőtt 2035-től teljesen kibocsátásmentesek lesznek. 2029-ig azonban csak minimális erőfeszítést kell tenniük a gyártóknak, ami befékezheti az elektromos autók piacát, végső soron pedig veszélyeztetheti a 2030-as európai klímacélok elérését is.
Miközben az EU-ban rekordszintre emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás ára, és a közösség a szállítási, valamint az ingatlanszektor kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonását tervezi, világszerte egyre több helyen vezetnek be hasonló eszközöket. A különféle karbonárak már az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét fedik le, de a biztató fejlemények ellenére az intézkedések még mindig nem tűnnek elégségesnek a klímacélok szempontjából.
Az európai karbonvám kulcsfontosságú a 2050-es klímasemlegesség és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak eléréshez, és biztosítja az egyre szigorodó fenntarthatósági kritériumok közepette működő uniós vállalatok túlélését – állítják a konstrukció támogatói. Közben a világ többi része Kínától, Japánon, Indián és az afrikai országokon át az Egyesült Államokig úgy vélik, bevezetése protekcionista és elfogadhatatlan lépés lenne. Sőt, az EU saját vállalatainak egy része is ellenzi az ezzel járó változást.
Az európai zöld megállapodás 2050-re tűzte ki a karbonsemlegesség elérését Európában. De mi az a karbonsemlegesség?
