Egy új tanulmány szerint az emberek által termelt és fogyasztott élelmiszerekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása 2100-ig közel 1 fokos felmelegedést okozhat az éghajlatnak.

Ha így folytatjuk, átmenetileg már akár jövőre elérhetjük a párizsi klímaegyezményben foglalt maximális átlaghőmérséklet-emelkedést, vagyis az, hogy a klímaváltozás mértékét az iparosodás előtti 1,5 Celsius-fokban mérsékeljük.

Európa-szerte dőlnek meg a rekordhőmérsékletek 2023 januárjában, amely a meteorológusok szerint aggodalomra adhat okot az éghajlatváltozás szempontjából.

A szén-dioxid szintjének emelkedésével és a Föld pólusainak felmelegedésével a kutatók a Földön mérhető szélsebesség csökkenését jósolják. Ez a „szélcsend” hatással lehet a szélenergia-termelésre és a növények növekedésére, sőt még a a világ éghajlatának nagy részét meghatározó Golf-áramlatot is befolyásolhatja.

A dán Orsted energetikai vállalat azt tervezi, hogy korallokat tenyészt Tajvan trópusi vizeiben a tengeri szélturbinák alapzatán, hogy kiderüljön, a módszer nagyobb léptékben is megvalósítható-e.

Az Air France elindított egy új, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó programot, mellyel a 2019-es szinthez képest egy utaskilométerre vetítve 30 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást kíván elérni 2030-ra.

A Csendes-óceán nyugati részén, a Peru partjainál fekvő Tonga-szigetek térségében óriási pusztítást végzett a Hunga-Tonga-Hunga-Ha'apai tengeralatti tűzhányó január közepén, s a hullámok miatt egy olaj tartályhajó is megsérült. A helyzet már így is elég drámai, de sajnos ez sem minden. Január 27-én  6,2-es erősségű földrengés rázta meg a térséget.

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentjük, ám az üvegházhatású gázok kibocsátását nem – számolt be egy új amerikai kutatás eredményeiről az MTI.

Oroszországban egy hét alatt megduplázódott az a terület, amin tűz pusztít. Az elmúlt időszakban akkora térség égett le, ami megfelel Görögország méretének.