A mesterséges intelligencia segít csökkenteni a kondenzcsíkok – a repülőgépek által hagyott vékony fehér felhők – éghajlatra gyakorolt hatását.

Egy normál utasszállító repülőgéppel jelenleg körülbelül 20 órát vesz igénybe egy út Európából egy olyan távolságú célállomásra, mint Ausztrália. Érthető, hisz át kell repülni a világot. Egy svájci start-up azonban ezt az utazási időt alig több mint négy órára szeretné csökkenteni – egy hiperszonikus, hidrogénhajtású utasszállító repülőgéppel.

Hamarosan talán már olyan repülőgépeken utazhatunk, amelyek fosszilis üzemanyagok helyett hidrogénnel száguldanak az égen. Ebben reménykedik a Los Angeles-i székhelyű Universal Hydrogen startup, amely egy légcsavaros gázturbina meghajtású regionális utasszállító repülőgépet alakított át hidrogénrepülőgéppé.

A NASA a Boeinggel közösen igyekszik a repülőgépek tervezésében a fenntarthatóbb jövő felé terelni a határokat. Bill Nelson, a NASA első embere mutatta be a Boeinggel közös, 1,15 milliárd dolláros projektet, amelynek célja a Boeing 737-es üzemanyag-takarékosabb változatának megépítése és tesztelése. Ez a repülőgép az amerikai légitársaságok munkagépe, amely az összes belföldi járat közel 50%-át teszi ki. Egy fenntarthatóbb, az aerodinamika és a kompozit anyagok terén elért legújabb innovációkat hasznosító konstrukció akár 30%-kal is csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást – közölték a NASA tisztviselői január 18-án a projektet bejelentő washingtoni sajtótájékoztatón.

Miközben folytatódik a verseny a kerozint felváltó, tartósan fenntartható repülőgép-üzemanyag kifejlesztéséért, két új fejlemény rávilágít arra, milyen gyorsan fejlődik a technológia.

Egy teljesen hétköznapi növény segíthet a repülők üzemanyagának környezettudatosabbá tételében: a mezei tarsókát valószínűleg sokan névről nem ismerik, de régen a gyerekek sokat játszottak vele.

Az új üzemanyag több mint 75 százalékkal képes csökkenteni a CO2-kibocsátást a hagyományos sugárhajtású üzemanyaghoz képest.