Világszerte romlott az országok teljesítménye az éghajlatváltozás elleni harcban, derül ki a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóból (CCPI 2019), amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Katowicében az ENSZ 24. klímacsúcsán. Magyarország a 42. helyezést érte el az 56 ország klímaharcban mutatott teljesítményét sorba állító listán. 

Az osztrák kormány szerdán elfogadta a műanyag zacskók teljes tilalmáról szóló előterjesztést, amely összhangban van az uniós környezetvédelmi irányelvekkel. 

Magyarország 2030-ra 40 százalékkal tudja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es állapothoz képest – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az innovációs tárca dolgozik az új nemzeti energiastratégia koncepción, amely felváltja majd a jelenleg hatályban lévőt. 

Vegyes jeleket adott hétfőn a globális energiaszektor: az olajpiac többé nem unalmas; a napenergia tovább terjed, de 2018 lehet az első év a boom kezdete óta, amikor a bővülés üteme lassul; a világ áramfogyasztása tovább nőt, amit elsősorban a feltörekvő országok iparosodása, valamint a klímaberendezések terjedése hajt; a szén-dioxid-kibocsátás pedig várhatóan rekord szintre emelkedik 2018-ban – mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető elemzője a Budapest Energy Summit című konferencián az IEA World Energy Outlook 2018 című kiadványát bemutatva. 

Használati cikkek előállítására alkalmas alapanyagot készít az indiai rizstermesztés melléktermékéből, a rizs szárából 2018 év végétől az IKEA – írja a Portfolio. A svéd lakberendezési vállalat az újítással a légszennyezési probléma megoldásához kíván hozzájárulni, ugyanis az általános indiai gyakorlat szerint a rizs visszamaradt szárát a betakarítás után elégetik, ami így jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez az országban. 

A klímaváltozás visszafogása érdekében a nemzetközi tervekben megfogalmazott legmérsékeltebb hőmérsékletemelkedés is visszafordíthatatlan károkat okoz a jégsapkában szakértők szerint.

Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait, amelyek ezzel együtt pozitívan ítélik meg helyzetüket. A cégek a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint a legnagyobb problémának a piac és a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát tartják, amelyre egyértelmű, hosszú távú, tervezhető szabályozókat és támogatási struktúrát javasolnak. A szektor szerint a komplex épületenergetikai korszerűsítések támogatása azért is fontos lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy megtérülési idejük húsz év fölé emelkedhetett a jelenlegi rezsiköltségek tükrében – írja a Portfolio. 

Évente egy magyar ember átlagosan 379 kiló háztartási hulladékot termel a Eurostat 2016-os adatai szerint, ami bár az uniós átlag alatt van, még így is óriási mennyiségnek, több, mint napi egy kiló szemétnek számít fejenként!

A következő két évben történelmi időket élünk, de ha nem lépünk, akkor ennek a bizonyos történelemnek az utolsó kellemes vagy elviselhető felvonásáról van szó. A hvg.hu szerint ez derül ki a WWF természetvédelmi szervezet kedden kiadott Élő Bolygó Jelentéséből, amely több ijesztő adatot is közöl.