Miért ígérnénk nettó nulla kibocsátást, ha még ennél is lejjebb mehetünk, például negatív kibocsátást? Egyes nemzetek több szennyezést akarnak eltávolítani, mint amennyit termelnek. Ehhez a természetet kell helyzetbe hozni.
Miközben Európa a megújuló energiaforrások felé fordul, hogy diverzifikálja az energiaellátást az orosz olajtól és gáztól, a békés tengeri környezet milliárd dolláros biztonsági fejfájást rejt.
Október 7-8-án egy gázvezeték és két adatkábel sérült meg a Balti-tenger alatt, és a hatóságok vizsgálják, hogy baleset vagy szándékos cselekmény történt-e az incidensek során. Az események a régió energiaellátásának biztonságával kapcsolatos aggodalmakat szültek.
Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az elmúlt három évtizedben drámai mértékben csökkent az európai vasúthálózat, miközben a közúti beruházások ugrásszerűen megnőttek. De mivel a kettő közötti finanszírozási szakadék egyre csökken, lehet, hogy van fény a (korábban lezárt) alagút végén?
Polarizálódó világunkban a nagyhatalmi szembenállások széles palettáját láthatjuk a Közel-Kelettől Afrikáig, Európától Ázsiáig, de vannak más, kevésbé szem előtt lévő földrajzi egységek, melyekért szintén intenzív harcok folynak.
A kormányok és az energiavállalatok nyomás alatt állnak, hogy az olajról és a gázról a tiszta energiára térjenek át. Mi a helyzet a szél háza táján?
Európa legerősebb atomreaktora most kezdte meg a rendszeres energiatermelést Finnországban. A tervezettnél 14 évvel tovább tartott, de az Olkiluoto 3 reaktor komoly lökést ad az északi ország villamosenergia-önellátásának. Az 1600 megawatt kapacitású, költséges reaktor 2022 márciusában csatlakozott a finn nemzeti áramhálózathoz. A több mint egy évig tartó tesztfázis után április 16-án indította be a rendszeres termelést.
Nem volt ilyen 20 éve: Oroszország ma hajnalban megszakította az áramszolgáltatást Finnország felé, mivel állítása szerint az ország nem fizetett.
A tavaly közzétett hidrogénstratégiában az Európai Bizottság komoly stratégiai célokat tűzött ki: 2024-ig legalább 6 GW hidrogén-elektrolízisberendezés telepítését, 2030-ig pedig legalább 40 GW hidrogén-elektrolízisberendezés telepítését. Itt az ideje, hogy a vállalatok frissítsék végre stratégiájukat az új valóságnak megfelelően, és kihasználják az új lehetőségeket – írja elemzésében Matti Malkamäki, a finn Aurelia Turbines és Hycamite vállalatok alapítója.
