Közel két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió kudarcot vallott a gazdaságának szankciókkal való megfojtására tett erőfeszítéseiben.
A Németországot és Oroszországot összekötő Északi Áramlat földgáz vezetékrendszer 2022-ben történt felrobbantása súlyos következményekkel járt Európa földgázellátásában. Bár több nemzet illetékes hatóságai is nyomozást indítottak az ügyben, a tetteseket mégsem találták meg. Ráadásul február 7-én a svéd nyomozóhatóság bejelentette, hogy a maga részéről lezárta a nyomozást, így maradnak a németek és a dánok, akik még esetleg valamire juthatnak.
Tényleg Moszkva az energiaháború vesztese? A Barátság kőolajvezeték sorsa egyre bizonytalanabb, Európa újfent komoly problémákkal nézhet szembe. Erbszt Adrienn geopolitikai elemző írása.
A Nord Stream AG, az Oroszország által vezetett Északi Áramlat-1 gázvezeték üzemeltetője hétfő este jövő év április 1-jére módosította a németországi Greifswald kijáratánál bekövetkezett nem tervezett üzemszünet végének időpontját.
Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög-bolgár (IGB) és lengyel-szlovák összekötő földgázvezetékek, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszik, hogy Magyarország is tovább diverzifikálja beszerzési útvonalait – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.
Egy jól értesült iparági forrás szerint az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 balti-tengeri vezetékek robbanásaiból eredő károkat nagyon nehéz lesz helyreállítani. Ezt a helyzetet csak megnehezítik az Oroszországgal való együttműködés elleni növekvő nyugati szankciók. Az sem kizárt, hogy a 2023-as télre se lehet üzembe helyezni.
A megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén alapvető fontosságú a kibocsátások visszaszorításában, de 2050-re a globális energiamixnek csak 5%-át fogja kitenni, ami nem elég az éghajlati célok eléréséhez
Fontos mérföldkőhöz érkeztek a Magyarországot és Szerbiát összekötő nagynyomású földgázvezeték építési munkálatai. Július 4-én, vasárnap délelőtt sor került az úgynevezett „aranyvarrat” elkészítésére, azaz a Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb fél által lefektetett csővezeték végeinek összehegesztésére. Az ünnepélyes eseményen az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a szerb-orosz Gastrans vezetői közösen vettek részt.
Európa 40.000 kilométernyi földgázvezetéket tudna hidrogénre szánni 2040-re, amint megindul az alternatív üzemanyag gyártása és importja – mondták az átviteli rendszer üzemeltetői (TSO) kedden.
