A geopolitikai káosz árnyékában a napenergia vált a világ legolcsóbb mentőövévé. A megújulók mára nemcsak környezetvédelmi, hanem pénzügyi szempontból is padlóra küldték a fosszilis energiahordozókat, esélyt adva a legszegényebb országoknak a kitörésre.

A Grönland jeges felszíne alatt megbúvó kincsek több mint egy évszázada keltik fel a világ figyelmét. Bár Donald Trump most a legújabb szereplő, aki szemet vetett erre a gazdagságra, a hozzáférés továbbra is komoly kihívást jelent.

Egy új kutatás szerint a hidrogénkibocsátás csendben hozzájárul a globális felmelegedéshez, miközben felerősíti a metán éghajlati hatását. A tanulmány új megvilágításba helyezi a hidrogénalapú energiatranszformáció kockázatait.

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodott: 2028-ban lép életbe az épületekre és a közúti közlekedésre kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2). A döntéssel az EU csökkenti a társadalmi terheket, miközben kitart a 2040-es 90%-os kibocsátáscsökkentési cél mellett.

Ahogy közeledik 2026, az Energy Intelligence tíz olyan kulcskérdést azonosított, amelyek meghatározóak lehetnek a következő év energiapolitikai és piaci folyamataiban.

Egy új jelentés arra figyelmeztet, hogy számos kormány ambiciózus olaj-, gáz- és széntermelési terve szembemegy a klímacélokkal, és komolyan veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásának lehetőségét.

Az EU energiapolitikája politikai döntések és gazdasági realitások kereszttüzében: kiélezett helyzet Oroszországgal, LNG-piac és ipari túlélés.

A világ még egy ideig nem fogja elengedni a szenet.

Európa nehéz helyzetben lévő ipara a következő téli hónapokban újabb gázár-sokkra készül, mivel a hidegebb időjárás kimeríti a készleteket, az Ázsiával a cseppfolyósított földgázért folytatott verseny fokozódik, és az orosz szállítások csökkenése is kilátásba helyeződik.