Lehet, hogy még sci-finek tűnhet, de rengeteg előnye van annak, ha a Föld atmoszféráján kívülről érkezik a napenergia.
Az ENSZ-főtitkár a Föld napján azt kérte a világ kormányaitól, hogy a koronavírus-járványra adott válaszaikban gondoljanak a klímaváltozás „még mélyebb vészhelyzetével”. Antonio Guterres arra figyelmeztet, hogy a válságkezelésben se adjanak kedvezményeket az erősen szennyező iparágaknak, ne gyengítsék a szabályozást. Amire például az Egyesült Államokban volt példa, ahol Trump az autógyártókat felmentette az eddigi szigorítások alól.
Egy friss kutatás szerint jelentősen alábecsülhettük az emberi tevékenység, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok égetésének metánkibocsátását. Mivel a metán a szén-dioxid után a második legnagyobb elősegítője a globális felmelegedésnek, a helyes becslések nagyon fontosak ahhoz, hogy kezelni tudjuk a problémát – ha még egyáltalán lehet.
A széntüzelésű erőművek leállítása és a fosszilis energiahordozók égetésének háttérbe szorítása nemcsak az emberek egészségére van jó hatással – egy friss kutatás kimutatta, hogy az élelmiszert is olcsóbbá teheti. Ez azért van így, mert a szennyeződés nemcsak az emberekre, hanem a növényekre, és így a mezőgazdaságra is komolyan hat.
A nagy olajipari cégek komoly döntések előtt állnak, ugyanis az elmúlt években egyértelmű lett a megújuló energiaforrások előretörése az energetikában, ami a fosszilis energiára alapozó cégeket is váltásra kényszeríti. Nem mindegy azonban, hogy milyen tempóban megy végbe a váltás, sok múlik ugyanis azon, hogy ezek a cégek hogyan becsülik meg például az olaj keresletének változását vagy a megújuló techológiák innovációjának gyorsaságát.
Az olaj és szén földgázzal való kiváltása nemhogy nem mérsékli, de egyenesen riasztó mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását egy új tanulmány szerint, amely azt állítja, az elmúlt évek tudományos eredményei alapján a földgázellátásból származó emisszó szignifikánsan magasabb, mint ahogyan azt korábban becsülték. Ennek következtében elsősorban magas metánlábnyoma miatt a földgáz nem tekinthető éghajlatbarát alternatívának más fosszilis energiahordozókkal szemben, nem járul hozzá az éghajlat védelméhez és a nulla emissziós energiarendszerre való áttéréshez. A most először megfogalmazott következtetés egészen más megvilágításba helyezheti a földgáz lehetséges szerepét a következő évek energiagazdaságában.
→ Ha olyan szinten akarjuk tartani a globális felmelegedést, ami még nem jár a Föld ökoszisztémájának, és ezzel együtt az emberi civilizációnak az összeomlásával, akkor mihamarabb le kell állni a fosszilis energiahordozók égetésével.
→ De hogyan tudnánk ezt megtenni? Milyen formában kellene átalakítani úgy a társadalmunkat, hogy az elviselhető legyen az embereknek? Ha ezekre a kérdésekre keressük a választ, akkor érdemes megvizsgálni Kuba „különleges időszakát” a kilencvenes évek első felében.
→ A karibi ország a Szovjetunió megszűnése után hirtelen arra kényszerült, hogy nagy mennyiségű olaj nélkül működjön, így Castro diktatúrája olyan radikális, zöld fordulatot hajtott végre, aminek a hatását ma is érezni az országban. A kubai válságkezelés tanulságos lehet a jelenkori, karbonsemlegességre törekvő demokratikus országok számára is.
Idén kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – közölte a WWF. A természetvédelmi szervezet szerint hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk.
A fosszilis energiahordozók megújulókra cserélésével kapcsolatos egyik ellenérv, hogy az előbbieket sokkal jobban megéri kiaknázni. A hagyományos számítás szerint a szén, a földgáz és a kőolaj felhasználásával 25-ször annyi energiát lehet nyerni, mint amennyit a kiaknázásukra kell fordítani. Vagyis például egy hordó kőolaj energiamennyiségével 25 hordónyit lehet a felszínre hozni.
