A New York Times nemrég arról közölt címlapsztorit, hogy Szaúd-Arábia még évtizedekig az olajat tervezi a világgazdaság középpontjában tartani -ezt a célt a többi közel-keleti öböl menti ország is kétségtelenül támogatja. Ez az erőfeszítés azonban kudarcot fog vallani, mert az olajtermelőket a fogyasztókkal összekötő ellátási lánc kezd szétesni – írja elemzésében Philip Verleger, közgazdász.
A globális energiaátalakításról alkotott általános nézet szerint az átmenetet a szénalapú üzemanyagok szénmentes alternatívákkal való felváltásának diszkrét, jól körülhatárolt feladataként gondoljuk el. Az átmenet látszólagos sürgőssége kb olyan költséges kihíváshoz hasonlítható, mint amikor az Egyesült Államok elindult a náci Németország elleni nukleáris fegyverkezési versenyben vagy a Szovjetunióval szembeni űrverseny megnyerésére – írja Vaclav Smil közgazdász elemzésében.
Az ukrán válság megzavarta az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség “trilemmáját”, ami most már világosan látszik, hogy megnehezítette az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaellátásra való áttérés menetét.
Kibocsátásmentes fűtés, zöldebb műtrágya és elektromos közlekedés – szívfájdító előnyők, ám az akadályok leküzdése nem ennyire könnyű. A korlátlan megújulók világa izgalmas ötlet, de rendkívül költséges álom, és még káros is lehet -írja a BBC.
Európa nagy bajban van, és az EU tekintélye épp csak egy hajszálon függ. Az energia-vészhelyzet ugyanis könnyen előre látható volt, attól a pillanattól kezdve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A közelmúltban Olaszországban és Svédországban aratott választási győzelmek, amelyeket a még mindig EU-szkeptikus politikai jobboldal aratott – még akkor is, ha nem támogatják nyíltan a kilépést – ezt a meggyengült pozíciót támasztják alá.
A történészek majd a jövőben valamikor “a pokol télje”-ként fogják emlegetni ezt a 2022 decemberétől 2023 áprilisáig tartó időszakot, de nem csak Európában. Az energiarendszer már most is a végsőkig ki van feszítve, és minden körülményt egybevetve, gyakorlatilag küszöbön áll a katasztrófa – írja vészjósló elemzésében Philip Verleger közgazdász.
“Ha egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik ” -kezdi álláshirdetésében a brit olajtársaság hazai vállalata, a BP Magyarország. A hirdetésben csak az idegen nyelv ismerete fogalmazódik meg elvárásként, a többi – állítják, – megtanulható.
Az energia-átmenet index (ETI) az országok energiaátállásának előrehaladását méri fel a az energia-háromszög három dimenziójának – gazdasági fejlődés és növekedés, energiabiztonság és -hozzáférés, valamint környezeti fenntarthatóság tekintetében. Van mit tenni, a jelen körülmények “tökéletes vihart” okozva nehezítik a mindhárom szempont érvényesítését.
Ahogy az autóipar térképét átrajzoló elektromos forradalom egyre gyorsabban halad, az ember azt hihetné, hogy az elektromos járművek (EV-k) megnyerték a csatát, és a benzin- vagy dízelüzemű belső égésű motorok abszolút elvesztették. A valóságban azonban nem olyan fekete-fehér. Egyes autógyártók úgy vélik, hogy a hidrogén üzemanyagcellás járművek igenis biztosíthatják helyüket az új, kissé széttöredezettebb autóipar […]
