Miközben az EU-ban rekordszintre emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás ára, és a közösség a szállítási, valamint az ingatlanszektor kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonását tervezi, világszerte egyre több helyen vezetnek be hasonló eszközöket. A különféle karbonárak már az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint egyötödét fedik le, de a biztató fejlemények ellenére az intézkedések még mindig nem tűnnek elégségesnek a klímacélok szempontjából.
Európának magasabb villanyszámlákkal és komoly ellátási válság kilátásaival kell szembenéznie, mivel a közművek nehezen tudják finanszírozni az új gáztüzelésű erőműveket, hacsak nem sikerül a bankok által előírt szigorúbb kibocsátási kritériumoknak megfelelni.
2020. október 9-én első alkalommal rendezik meg a Budapest Climate Summitot. Az egyedülálló és exkluzív konferencia keretében Magyarország és a régió meghatározó vállalatainak vezetői, magasrangú kormányzati és európai uniós tisztviselők, pénzügyi- és tanácsadóvállalatok topmenedzserei, innovatív technológiai megoldások fejlesztői, valamit a terület elismert kutatói vitatják meg a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében.
Az Európai Bizottság 100 milliárd eurót különít el azon pénzalap számára, amely segítséget fog nyújtani a tiszta energiaforrásokra történő átálláshoz az olajpalától vagy széntől függő gazdaságok számára – közölte Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora Strasbourgban kedden.
„Tagállami szinten nem lehet megoldani az éghajlatváltozás problémáját, ezért együttes fellépésre van szükség” – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Zöld Megállapodásért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Bizottság december 11-én fogja ismertetni az Európai Zöld Megállapodás részletes forgatókönyvét, de konkrét elképzelésekkel az a kiszivárgott dokumentum-tervezet sem nagyon szolgált, amelyet az Euractiv uniós ügyekkel foglalkozó hírportál jelentetett meg egy héttel ezelőtt.