Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya. Ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok – így a magyar – számára is. A kutatócég arra is felhívta a figyelmet: a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatás szükséges.
Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje szerint a Nyugat még mindig azzal küzd, hogy felfogja, mekkora kudarcot vallott: először abban, hogy elrettentse Oroszországot az ukrajnai inváziótól, majd abban, hogy az invázió után rákényszerítse Oroszországot az irányváltoztatásra.
A gyártók is igyekeznek hangsúlyozni, illetve a körülöttünk kialakult európai helyzet, valamint a támogatási rendszerek is egyre inkább a megújuló energiát használó hőszivattyúk felé irányítják a vásárlókat, aminek nem csupán fenntarthatósági, hanem gazdasági és környezetvédelmi előnyei is vannak. Vajon mennyire népszerű a gázfűtés, és mennyire lennének hajlandóak a felhasználók áttérni a hőszivattyúkra? többek között ezeket a kérdések járja körbe a Wagner Solar és a Panasonic közös, több mint 1600 fő részvételével készített online felmérésében.
A magyar kormány eddig bírta tartani a Nyugat-Európában már mindennapokban is megélt energiakrízist: energia-veszélyhelyzet felkiáltással augusztus 1-től már csak az átlagfogyasztás mértékéig lehet igénybe élvezni a rezsicsökkentett gáz- és áramárat, e felett piaci árat kell majd fizetni az energiáért.
A társasházak energiahatékonysági problémáinak részleges megoldása nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímakatasztrófa ellen nem lehet hatékonyan fellépni – hangsúlyozzák a szakértők.
Egyre többen teszik fel maguknak ugyanazt a kérdést – mit tegyünk, hogy alacsonyabb legyen a villany- és a fűtésszámlánk? Lehetséges olyan házat építeni, amelynek gyakorlatilag semmibe nem kerül a fenntartása? A válasz az hogy: igen! A probléma megoldását a passzív építészet jelenti.
A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtés-, illetve hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melyek szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – jelentősen csökkenthetők.
A következő fűtési szezontól jelentkezhet majd a hatósági árszabályozás fenntartásának veszteségessége az egyetemes szolgáltatás, így a lakosság gáz- és villamosenergia-ellátása területén domináns MVM-nél.
A tavasz lassú, azonban biztos közeledte egyet jelent a fűtési szezon végével. Azonban mind a mai napig számos háztartásban kérdéses, hogy mit ajánlott tenni az átmeneti szezonban? Milyen fűtési megoldással járhatunk a legjobban? Mi az igazság a klímás fűtéssel kapcsolatban? Valóban gazdaságosabb, mint a hagyományos fűtési megoldások? Mikor és kinek érdemes alkalmazni? Kikapcsolni vagy […]
