Szakértői tanácsadó cikkünkben sorra vesszük azokat a lehetőségeket, amellyel minimalizálhatjuk a kitettségünket az átlagfogyasztás felett köbméterenként 100 helyett mintegy 730-750 forinton számlázandó földgáznak ősszel és télen. Ha lesz is elegendő gáz, ebben a szezonban már aligha lesz olcsóbb a fogyasztóknak az átlagon felül felhasznált energia, hiszen a világpiaci ár jelenleg a bejelentettnél is jóval magasabb hazai összeget jelenthet, már 2023 januártól. És ha nem is nő érdemben tovább, talán évekig is velünk marad a magas ár… Nézzük meg alaposan, hogy mit tehetünk ez ellen, ha társasházban lakunk és mondjuk nem tudunk napelemet telepíteni.

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére – állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya. Ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok – így a magyar – számára is. A kutatócég arra is felhívta a figyelmet: a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatás szükséges.

Scott Ritter, az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztje szerint a Nyugat még mindig azzal küzd, hogy felfogja, mekkora kudarcot vallott: először abban, hogy elrettentse Oroszországot az ukrajnai inváziótól, majd abban, hogy az invázió után rákényszerítse Oroszországot az irányváltoztatásra.

A gyártók is igyekeznek hangsúlyozni, illetve a körülöttünk kialakult európai helyzet, valamint a támogatási rendszerek is egyre inkább a megújuló energiát használó hőszivattyúk felé irányítják a vásárlókat, aminek nem csupán fenntarthatósági, hanem gazdasági és környezetvédelmi előnyei is vannak. Vajon mennyire népszerű a gázfűtés, és mennyire lennének hajlandóak a felhasználók áttérni a hőszivattyúkra? többek között ezeket a kérdések járja körbe a Wagner Solar és a Panasonic közös, több mint 1600 fő részvételével készített online felmérésében.

A magyar kormány eddig bírta tartani a Nyugat-Európában már mindennapokban is megélt energiakrízist: energia-veszélyhelyzet felkiáltással augusztus 1-től már csak az átlagfogyasztás mértékéig lehet igénybe élvezni a rezsicsökkentett gáz- és áramárat, e felett piaci árat kell majd fizetni az energiáért.

A társasházak energiahatékonysági problémáinak részleges megoldása nélkül sem az energiaszegénység, sem a klímakatasztrófa ellen nem lehet hatékonyan fellépni – hangsúlyozzák a szakértők.

Egyre többen teszik fel maguknak ugyanazt a kérdést – mit tegyünk, hogy alacsonyabb legyen a villany- és a fűtésszámlánk? Lehetséges olyan házat építeni, amelynek gyakorlatilag semmibe nem kerül a fenntartása? A válasz az hogy: igen! A probléma megoldását a passzív építészet jelenti.

A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtés-, illetve hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melyek szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – jelentősen csökkenthetők.

A következő fűtési szezontól jelentkezhet majd a hatósági árszabályozás fenntartásának veszteségessége az egyetemes szolgáltatás, így a lakosság gáz- és villamosenergia-ellátása területén domináns MVM-nél.