Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.

Az Energy Singularity, egy kínai székhelyű fúziós energiával foglalkozó vállalat rekordot állított fel a világ első magas hőmérsékletű szupravezető tokamak berendezésének megépítésével.

Egy amerikai startup a valaha fúrt legmélyebb lyuk szovjet rekordjának megdöntését tervezi, hogy hatalmas mennyiségű geotermikus energiát nyerjen a Föld magjából.

Egy május 17-én közzétett felmérés szerint azok a vállalatok, amelyek a nap és a csillagok energiáját hasznosítani kívánják a villamosenergia-termelés érdekében, körülbelül 7 milliárd dollárt költenek majd az első magfúziós erőművek üzembe helyezéséig.

A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.

Az ExxonMobil Corporation és a Chevron Corporation vezetői előzetes tárgyalásokat folytattak még 2020 elején, hogy felmérjék a két legnagyobb amerikai olajvállalat egyesítésének lehetőségét, írta meg a reuters az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva. Ez lett volna minden idők legnagyobb vállalati összeolvadása.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.