A tiszta és bőséges energia iránti növekvő kereslet arra kényszerítette a tudósokat, hogy megtalálják azt a módszert, amely világszerte kielégítheti az energiaszükségletet.
Egy olasz diák sikeresen kifejlesztett egy kis nukleáris fúziós reaktort.
Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.
A HYLENR indiai székhelyű startup július közepén bemutatta a világ első hidegfúziós technológiáját, amely tiszta energiát termel. A hyderabadi székhelyű vállalat szabadalmat is kapott az indiai kormánytól az alacsony energiájú nukleáris reaktor technológiájára.
Az Energy Singularity, egy kínai székhelyű fúziós energiával foglalkozó vállalat rekordot állított fel a világ első magas hőmérsékletű szupravezető tokamak berendezésének megépítésével.
Egy amerikai startup a valaha fúrt legmélyebb lyuk szovjet rekordjának megdöntését tervezi, hogy hatalmas mennyiségű geotermikus energiát nyerjen a Föld magjából.
A francia Alternatív Energiák és Atomenergia Bizottság (CEA) által üzemeltetett volfrámmal bélelt tokamak-reaktor új fúziós rekordot állított fel azzal, hogy hat percen keresztül fenntartotta a plazmát, és 1,15 gigajoule energiát juttatott bele. Az amerikai Princeton Plasma Physics Laboratory (PPPL) sajtóközleményben erősítette meg a méréseket.
Egy május 17-én közzétett felmérés szerint azok a vállalatok, amelyek a nap és a csillagok energiáját hasznosítani kívánják a villamosenergia-termelés érdekében, körülbelül 7 milliárd dollárt költenek majd az első magfúziós erőművek üzembe helyezéséig.
A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.
