A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.

Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kedden azt, hogy amerikai tudósoknak sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által.

Kibocsátásmentes fűtés, zöldebb műtrágya és elektromos közlekedés – szívfájdító előnyők, ám az akadályok leküzdése nem ennyire könnyű. A korlátlan megújulók világa izgalmas ötlet, de rendkívül költséges álom, és még káros is lehet -írja a BBC.

2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban, amely projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben történő hasznosítása tudományos és műszaki szempontból megvalósítható, illetve kidolgozhatóak a szükséges technológiai folyamatok.

„Őrült energiát pazarlunk csak arra, hogy kivilágítsuk az éjszakáinkat, és hol van még ez egyébként a mindennapi valós tevékenységeinktől? Ezt az energiát megtermeljük, de ennek súlyos ára van” – utalt a júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa  az olyan fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a szén és a földgáz még mindig túlnyomó részesedésére az energiatermelésben, és az ezzel járó, a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid kibocsátásra. Számszerűsítve: az energiafelhasználásunk 90 százaléka gyakorlatilag fosszilis energiából származik.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a Nemzetközi Fúziósenergia-szervezet (ITER) kutatási együttműködést írt alá a kölcsönös előnyök kihasználhatósága, és új tipusú energiatermelő technológiák kidolgozása reményében.

A Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy elhozzuk a Nap energiáját a földre. A júliustól novemberig tartó tesztidőszakban indították el a második kísérletsorozatot a Wendelstein 7–X nevű eszközzel, a céljuk egy fúziós erőmű üzembe állítása.

Paks II. 3600 milliárd, a jövő fúziós reaktora pedig 5000 milliárd forintba kerülhet. Nincs szennyezés, a fűtőanyag pedig egymillió évre elegendő. Az olasz Eni már üzletet szimatol a fúziós energiában.

Az ismeretterjesztő dokumentumfilm a dél-franciaországi fúziós erőművet, az ITER-t mutatja be. A rendező négy évig dolgozott a filmen, mely egyúttal a fúziós energia történetét is felvázolja a nézőknek. 37 ország dolgozik a projekten, hogy összehozzák minden idők legnagyobb fizikai kísérletét, melyben magyar kutatók is közreműködnek.