A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.

Napenergia és napelemek, zuhanó olajár, a hazai energiaszektor tortája, 12 éves fúziós reaktort építő általános iskolás fiú, kannibállá váló parti madarak, régi mobiltelefonok, a svédek és a kínaiak. Ezek voltak a legolvasottabb cikkeik 2020-ból.

„Őrült energiát pazarlunk csak arra, hogy kivilágítsuk az éjszakáinkat, és hol van még ez egyébként a mindennapi valós tevékenységeinktől? Ezt az energiát megtermeljük, de ennek súlyos ára van” – utalt a júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa  az olyan fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a szén és a földgáz még mindig túlnyomó részesedésére az energiatermelésben, és az ezzel járó, a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid kibocsátásra. Számszerűsítve: az energiafelhasználásunk 90 százaléka gyakorlatilag fosszilis energiából származik.

A Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy elhozzuk a Nap energiáját a földre. A júliustól novemberig tartó tesztidőszakban indították el a második kísérletsorozatot a Wendelstein 7–X nevű eszközzel, a céljuk egy fúziós erőmű üzembe állítása.