Egy pennsylvaniai egyetem kutatói a magfúzió mögötti fizika modellezéséhez egy különös hozzávalót, majonézt használtak, mivel hasonlóan viselkedik, mint a plazma egyes körülmények között. A kutatás eredményeivel közelebb kerülhetünk egy stabil fúziós kapszula tervezéséhez.
Az Energy Singularity, egy kínai székhelyű fúziós energiával foglalkozó vállalat rekordot állított fel a világ első magas hőmérsékletű szupravezető tokamak berendezésének megépítésével.
Egy amerikai startup a valaha fúrt legmélyebb lyuk szovjet rekordjának megdöntését tervezi, hogy hatalmas mennyiségű geotermikus energiát nyerjen a Föld magjából.
Egy május 17-én közzétett felmérés szerint azok a vállalatok, amelyek a nap és a csillagok energiáját hasznosítani kívánják a villamosenergia-termelés érdekében, körülbelül 7 milliárd dollárt költenek majd az első magfúziós erőművek üzembe helyezéséig.
A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.
Napenergia és napelemek, zuhanó olajár, a hazai energiaszektor tortája, 12 éves fúziós reaktort építő általános iskolás fiú, kannibállá váló parti madarak, régi mobiltelefonok, a svédek és a kínaiak. Ezek voltak a legolvasottabb cikkeik 2020-ból.
„Őrült energiát pazarlunk csak arra, hogy kivilágítsuk az éjszakáinkat, és hol van még ez egyébként a mindennapi valós tevékenységeinktől? Ezt az energiát megtermeljük, de ennek súlyos ára van” – utalt a júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa az olyan fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a szén és a földgáz még mindig túlnyomó részesedésére az energiatermelésben, és az ezzel járó, a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid kibocsátásra. Számszerűsítve: az energiafelhasználásunk 90 százaléka gyakorlatilag fosszilis energiából származik.
A Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy elhozzuk a Nap energiáját a földre. A júliustól novemberig tartó tesztidőszakban indították el a második kísérletsorozatot a Wendelstein 7–X nevű eszközzel, a céljuk egy fúziós erőmű üzembe állítása.
