Bár a számos amerikai fiatal a klímaváltozásért aggódik leglátványosabban, mégis amikor az elnökválasztáson kell szavazni, sokan úgy vélik: nem a klímaváltozás a legfontosabb kérdés, hanem sokkal inkább az Egyesült Államok megtépázott gazdasága, a COVID-19 járvány és a faji igazságosság kérdése.
Az autóiparnál kevés igazán globálisabb szektor létezik. Egy kocsi több ezer alkatrészből áll, amelyeket beszállítók tucatjai gyártanak le a világ minden táján. Egyes becslések szerint évi 34 milliárd dollárnyi érkezik Kínából, úgyhogy amikor még csak kitört Kínában a járvány, az autóipari vezetők már akkor tudhatták, hogy lejtmenet jön – írja a Villanyautósok.hu. A gyártásra és az értékesítés részleteire is kiterjedö írás itt olvasható.
→ Ha olyan szinten akarjuk tartani a globális felmelegedést, ami még nem jár a Föld ökoszisztémájának, és ezzel együtt az emberi civilizációnak az összeomlásával, akkor mihamarabb le kell állni a fosszilis energiahordozók égetésével.
→ De hogyan tudnánk ezt megtenni? Milyen formában kellene átalakítani úgy a társadalmunkat, hogy az elviselhető legyen az embereknek? Ha ezekre a kérdésekre keressük a választ, akkor érdemes megvizsgálni Kuba „különleges időszakát” a kilencvenes évek első felében.
→ A karibi ország a Szovjetunió megszűnése után hirtelen arra kényszerült, hogy nagy mennyiségű olaj nélkül működjön, így Castro diktatúrája olyan radikális, zöld fordulatot hajtott végre, aminek a hatását ma is érezni az országban. A kubai válságkezelés tanulságos lehet a jelenkori, karbonsemlegességre törekvő demokratikus országok számára is.
Szeptember elején megjelent egy adatokkal megtámogatott véleménycikk a New York Times-ban arról, hogy a következő gazdasági válság akár a repesztéses olaj- és gázbányászatból is elindulhat (ezt az iparágat Magyarországon általában palaolaj- és palagázbányászatnak nevezzük). A cikk írója az ismert amerikai tényfeltáró újságíró, a 2001-ben, hatalmas botránnyal becsődölt energiacégről, az Enronról díjnyertes riportkönyvet író Bethany McLean – írja a 444.hu.
