A világ egyik legnagyobb építőgép és dízelmotor gyártó vállalatának is muszáj zöldítenie a kínálatát. A gázolaj és földgáz helyett a hidrogén és az áram lesz az új energiaforrás.

Oroszország növelte a Brazíliába és Latin-Amerika többi régiójába irányuló dízelexportját miután Európába megembargózta az orosz termékeket – mutatják a Refinitiv Eikon adatai.

Nem lehetett egyszerű kitalálni és megoldani a világ egyik legnagyobb dízelmotorgyártó cégének zöldre váltását. A jelek szerint sikerült.

Moszkva már az ukrajnai háború előtt sem volt túl bizakodó az olajkitermelési kilátásait illetően. A tavaly februári inváziót megelőzően az orosz kormány azt feltételezte, hogy a nyersolaj és gázkondenzátum kitermelése 2019-ben tetőzik. Azóta sok minden változott, ami a kilátásokat még inkább borúsabbá teszi. A külföldi nagyvállalatok és számos olajmező-szolgáltató vállalat kivonult Oroszországból; az uráli nyersolajjal most nagy árengedményekkel kereskednek, hogy ázsiai vevőket csábítsanak; és Moszkva petrodollár-szükséglete a szövetségi költségvetés finanszírozásához megnőtt, ami tovább növelte az orosz olaj- és gázipari vállalatok terheit. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a BP legutóbbi hosszú távú előrejelzésében miért jósolja, hogy az orosz kitermelés 2035-re 25-42%-kal csökkenhet.

Az orosz nyersolajra kivetett szankciók eddig „teljesen kudarcot vallottak”, és az új árplafonok is lényegtelennek bizonyulhatnak – mondták elemzők a CNBC-nek. Az Európai Unió azt tervezi, hogy vasárnaptól betiltja az Oroszországból származó finomított kőolajtermékek, köztük a gázolaj és a repülőgép-üzemanyag behozatalát. Az árplafont „pénzügyi diplomával rendelkező bürokraták találták ki. Egyikük sem érti igazán az olajpiacokat” – mondta Paul Sankey, a Sankey Research elnöke és vezető elemzője a CNBC „Streets Sign Asia” című műsorában február 2-án.

Európa ismét arra készül, hogy fokozza az orosz olajbevételekre nehezedő nyomást, és megpróbálja kimeríteni Vlagyimir Putyin elnök hadipénztárát, miközben a Kreml közel egy éve tartó ukrajnai támadása elhúzódik.

Február 5-től, amikor az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó uniós tilalom életbe lép, Európának valamivel több mint napi 1 millió hordónyi alternatív termékkel kell majd rendelkeznie, amelynek közel fele gázolaj. Szerencsére az európai kereskedőknek több mint fél évük volt felkészülni a globális olajpiacok e vízválasztójára, és november-decemberben jelentősen megemelték az importot, hogy a tilalom előtt készleteket halmozzanak fel. Sok megfigyelő azonban még mindig aggódik amiatt, hogy hosszú távon Európa dízelhiánnyal fog szembesülni, tekintettel arra, hogy e kulcsfontosságú középpárlat-termék globális kínálata összességében szűkös. Ez tartósan magas árakat és gazdasági nehézséget helyez kilátásba az európai autósok, vállalkozások és mezőgazdaság számára.

A február 5-i európai tilalom valószínűleg hiányt fog okozni a gázolajellátásban: várhatóan szűkül a kínálat, átalakulnak a globális szállítási útvonalakat és nő az áringadozás.

Az olajpiacok és Moszkva visszafogott reakciója az orosz nyersolajra vonatkozó uniós árkorlátozásra nem biztos, hogy pontos képet ad arról, hogy a február 5-én életbe lépő, finomított termékekre vonatkozó tilalom miként alakul. Moszkva megtiltotta a G7-ek árplafonjának megfelelő olaj értékesítését, míg egy magas rangú tisztviselő szerint Oroszország 2023-ban csökkentheti a kitermelést. Az olajpiacok azonban egyelőre nyugodtan fogadják ezeket a fejleményeket.