Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább.

A Cambridge Econometrics (CE) kutatócég budapesti irodájának friss tanulmánya szerint fenntartható, zöld megújulási programokkal megsokszorozhatják a gazdaság újraindítása érdekében tett lépések hatását a visegrádi négyek. A cég szerint közülük is Magyarország lehet a régió nyertese, a növekedés eredményeként idehaza összesen a GDP 4 százalékát kitevő többlet keletkezhetne 2030-ig.

A koronavírus miatti lezárások soha nem látott hatással voltak az EU energiapiacára: 14 százalékos GDP csökkenés, és a gáz- és villamosenergia-fogyasztás 10, illetve 11%-os visszaesése – derül ki az EU Bizottság gáz- és villamosenergia-piaci második negyedéves jelentéséből.

Az emberiségnek csupán pillanatok jutnak a Föld teljes történetében, ám ez a rövidke idő bőven elég volt ahhoz, hogy fajunk fenekestől forgassa fel a világot. Azt a bolygót, amelynek élet- és élhetőképességén saját túlélése is múlik. Azt a planétát, amelynek kétes hírnevű globális formálójaként képtelenek vagyunk letenni arról, hogy elmenjünk a falig – isten hozott mindenkit az antropocén korban – vezeti fel legfrisseb bejegyzését Ifj, Chikán Attila, amit szerkesztőségünk nagyon szívesen idéz teljes terjedelmében, mert a szerző minden szavával egyetért.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) legfrissebb havi piaci jelentésében a globális olajkereslet kilenc százalékos csökkenését jelzi előre az idén, amit az így előírt alacsony szintről jövőre nyolc százalékos növekedés követ majd.

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

Londoni makrogazdasági elemzők legfrissebb előrejelzései szerint a 2008-2009-es globális pénzügyi válsághoz hasonló, vagy még sokkal mélyebb recesszió várható az idén a világgazdaságban az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai miatt. Egyes elemzői várakozások szerint az idei évet a feltörekvő európai térség is recesszióban tölti, és a világgazdaság két év múlva érheti el ismét tavalyi teljesítményét – írja az MTI.

Londoni makrogazdasági elemzők legújabb helyzetértékelései szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásaiból eredő idei globális növekedési veszteség elérheti a 850 milliárd dollárt, különös tekintettel arra, hogy több nagy gazdasági erőcentrumban egész éves visszaesés várható. Egyes londoni elemzői várakozások szerint ugyanakkor a magyar gazdaság éves recesszió nélkül átvészelheti a járványos időszakot – írja az MTI.

Abban szinte konszenzus van a szakértők között, hogy a súlyosbodó ökológiai válság kezelése érdekében olyan mélyreható, globális szintű változásoknak kell végbemenniük, amelyek a jelenlegi gazdasági világrendet sem hagyhatják érintetlenül. Azzal kapcsolatban viszont már korántsincs egyetértés, hogy milyen mértékű változásokra is van szükség.