Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában.
Bár a nagy olaj- és gázipari vállalatok előszeretettel hirdetik magukat a zöld átállás élharcosaiként, egy friss tanulmány szerint a megújuló energiaforrásokba irányuló befektetéseik messze elmaradnak a kommunikált ambícióktól.
2025. szeptember 26-án rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summitot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán.
A MOL geotermikus energia után kutat és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét.
A Meta új együttműködésével a geotermikus energia fejlesztését segíti elő Új-Mexikóban, hogy növelje a 24 órás, tiszta energiaforrások arányát. Ez a lépés a technológiai szektor egyre szélesedő geotermikus energia iránti érdeklődésének része.
Egy amerikai cég bemutatta milliméterhullámú fúrási technológiáját, amivel céljuk, hogy megépítsék a világ legmélyebb energiatermelő kútját.
A zürichi székhelyű Borobotics startup által kifejlesztett, „Grabowski” becenevet viselő fúró mindössze 13,5 cm átmérőjű és 2,8 méter hosszú.
Az amerikai székhelyű Quaise Energy vállalat a földkéreg mélyében rejtőző, „szuperforró”, izzó kőzeteket a „geotermikus energia szent gráljának” nevezi.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentése szerint megvalósíthatók az ENSZ tavalyi éghajlat-változási konferenciáján kitűzött energetikai céljai. Az Ecowatch-on olvasható elemzés szerint 2030-ra világszerte meg kell háromszorozni a megújuló energiakapacitást és csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását.
