Az egyre súlyosabb európai aszály nemcsak a gazdálkodókat sújtja, hanem minden fogyasztót: a vízhiány és a terméskiesések az élelmiszer- és energiaárak emelkedésén keresztül a háztartások pénztárcáját is elérik.

Míg a nyugati társadalmakat intézmények és állami rendszerek segítik, az őshonos népek elsősorban a természet ismeretére és a generációkon át továbbadott „ökotudásukra” támaszkodnak.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés üteme továbbra is történelmi csúcson van, miközben a világ egyre közelebb kerül a kritikus 1,5 Celsius-fokos határhoz.

A Copernicus friss jelentése szerint Európa egyszerre a leggyorsabban melegedő kontinens és a klímaváltozás egyik leginkább veszélyeztetett térsége.A Copernicus friss jelentése szerint Európa egyszerre a leggyorsabban melegedő kontinens és a klímaváltozás egyik leginkább veszélyeztetett térség

Évente több mint 200 ezer hektárnyi európai erdőterület szenvedhet károkat 2100-ig – derül ki a Science folyóiratában megjelent nemzetközi tanulmányból.

Bár a szélsőséges forróság korábban drasztikusan rövidítette az elektromos autók élettartamát, a legújabb akkumulátor-generációk már sikeresen dacolnak a klímaváltozással. Egy friss kutatás szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az új modellek hatótáv-vesztesége elenyésző a korábbi szériákhoz képest.

Az egymásra ható klímarendszerek változásai veszélyes dominóeffektust indíthatnak el.

Ellentmondás van a megélésünk és a statisztikák között – miért érezzük az extrém fagyot, miközben azt olvassuk, hogy az idei január az egyik legmelegebb január volt? Miközben Európa jelentős része a rendkívüli hideggel küzd, a déli félteken tombol az extrém hőség.

Amennyiben a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest két Celsius fokkal emelkedik a következő 25 évben, a világ népességének a fele lesz kitéve extrém hőségnek 2050-re – állapítja meg az Oxford Egyetem egy új tanulmánya.