Mikroműanyagokat fedeztek fel a felhőkben, ahol a tudósok szerint hozzájárulhatnak az éghajlatváltozáshoz.

Két év szélsőséges időjárása eltüntette a svájci gleccserek 10 százalékát – derül ki egy új kutatásból. A mérések kezdete óta a legnagyobb csökkenés 2022-ben volt, amelyet az idei év követett a második legnagyobb mértékben – jelentette be szeptember 28-án Svájci Tudományos Akadémia (SCNAT) és a Svájci Gleccserfigyelő Intézet (GLAMOS).

A hollandoktól nem idegen a dagályokkal való megküzdés. A vízzel elárasztott ország évek óta ambiciózus infrastruktúrával néz szembe a tengerszint emelkedésének veszélyével, amelyet a víz visszatartására terveztek.

A múlt hónap volt a valaha feljegyzett legmelegebb augusztus a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 174 évre visszamenőleg feljegyzett éghajlati adatai szerint.

A világ vezetői azzal a céllal találkoznak, hogy életben tartsák a párizsi megállapodást. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ambíciókról szóló csúcstalálkozóra szeptember 20-án kerül sor, miután az állam- és kormányfők általános ENSZ-tárgyalásokra ülnek össze.

Az ENSZ mérföldkőnek számító jelentése szerint „minden fronton” több éghajlatvédelmi intézkedésre van szükség.

A világ vesztésre áll az éghajlatváltozással kapcsolatos céljai elérésében – jelentette ki szeptember 5-én a közelgő COP28 klímacsúcs elnöke.

A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. És ennek az időjárási eseménynek a legnagyobb hatásait valószínűleg csak jövőre fogjuk látni. Mire számíthatunk tehát?

Az Exxon Mobil Corp. augusztus 28-i közlése szerint az előrejelzések azt mutatják, hogy a kőolaj és a földgáz 2050-ben is a világ energiaszükségletének több mint felét, azaz 54%-át fedezi majd, miközben a világnak nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartania a globális hőmérséklet-emelkedést.