„Ahelyett, hogy jéghegyek lennének, víz alatt fogunk élni” – figyelmeztetnek a kutatók.
A gleccserek több vizet veszítenek évente, mint amennyit a világ három évtized alatt elfogyaszt.
Egy nemrégiben készült tanulmány az egyre bővülő bizonyítékok sorába illeszkedik, amelyek szerint az éghajlat befolyásolja a szeizmikus aktivitást.
A szakadék peremén egyensúlyozik a világ: félő, hogy átlépjük a kritikus 1,5°C-os felmelegedési határt.
Az éghajlatváltozás fokozta a szélsőséges időjárási eseményeket: intenzívebbé tett a vizsgált 29 időjárási esemény közül 26-ot. Ezek legalább 3700 ember halálát okozták, és milliókat kényszerítettek otthonaik elhagyására.
Lezárult a Bakuban megrendezett COP29 klímakonferencia, és bár nehezen, de megszületett a megállapodás az új éghajlat-politikai finanszírozási keretről. A tárgyalások eredményét sokan előrelépésként értékelik, azonban a kompromisszumok és a hiányzó ambíciók megosztott véleményeket szültek a résztvevők körében.
Alig egy évtizeddel azután, hogy a COP21 konferencián aláírták a párizsi megállapodást – amelynek mérföldkőnek számító célja a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása volt -, a világ a duplája felé rohan.
Az üvegházhatású gázok szintje rekordot döntött 2023-ban, és a szén-dioxid-koncentráció a légkörben gyorsabban növekszik, mint bármikor az emberiség történetében. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése komoly lemaradásban van a célkitűzésekhez képest.
A COP29 konferencia legfontosabb témája a globális éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések gyorsítása és a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítása.
