A folyamatban lévő energiaválság és a gazdasági visszaesés várhatóan lassítja a globális energiaigény növekedését 2023-ban, de a 2024-ben valószínűsíthető fellendülés azt jelenti, hogy több megújuló kapacitást kell kiépíteni – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán.
Spanyolországban már most is súlyos következményei vannak az éghajlatváltozásnak, derül ki a Greenpeace új jelentéséből.
Hiába a koronavírus-járvány miatti lezárások okozta csökkenés, a károsanyag-kibocsátásunk még így is rekordokat döntöget.
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
