Egy innovatív izlandi építész, Arnhildur Pálmadóttir, radikális ötlettel állt elő: a vulkanikus lávát építőanyagként használná fel. Az általa vezetett projekt célja, hogy a lávát, amely eddig fenyegetést jelentett a helyi közösségekre, fenntartható és értékes erőforrássá alakítsa.

A legújabb „okos“ technológiáknak köszönhetően egyszerre lehetséges az országos villamosenergia-hálózat stabilitásának erősítése és a napelemparkok jövedelmezőségének javítása.

Egy új tanulmány szerint a víztározókon úszó napelemek háromszor annyi villamos energiát tudnának termelni, mint az egész EU.

Az autógyártók mindent megtesznek az elektromos autók hatótávolságának növelése érdekében, és igyekeznek energiatakarékos megoldásokat bevezetni. Ezzel összefüggésben a Ford mérnökei felfedezték, hogy az elektromos autók utasterének több fűtött felülettel való ellátása hatékonyabb, mint a légkondicionáló használata, és akár 5%-kal növeli a hatótávolságot.

Az egyre emelkedő költségek miatt figyelem irányul olyan területekre is, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk. Ma már alapvető elvárás, hogy az alkalmazott megoldások energia- és költséghatékonyak legyenek, feleljenek meg a legújabb környezetvédelmi elvárásoknak és a magas szintű higiéniai követelményeknek. Ezt felismerve, az üzletek és az intézmények egyre nagyobb számban térnek át automata nyíló- vagy tolóajtók használatára a hagyományos, kilinccsel nyíló ajtók modernebb alternatívájaként. 

Ahogy a napelemek egyre népszerűbb energia- és hőforrássá válnak, már nem csak a háztetőkre valók. Különösen azokon a városi területeken, ahol kiemelt szempont a hely igénye, a napelemek elhelyezése a homlokzatokon vagy az épületek más jobban látható részein elengedhetetlen.

Nemrég írtunk arról, hogy mi alapján érdemes elektromos autót választani, ha úgy döntene, hogy ilyen járművet szeretne otthonra. Arról viszont ritkán esik szó, hogy egy kocsi súlya és mérete befolyásolhatja-e azt, hogy mennyi áramot fogyaszt, és mennyire gazdaságos a fenntartása – a Treehugger cikke szerint egyáltalán nem mindegy, hogy ilyen szempontból is milyen autót választunk.

A napelem teljesítményét általában a legoptimálisabb működésre szabják meg – de mi ez az ideális működés, és mikor érhetjük el? Érdekes, hogy a napelemek sem túl hidegben, sem túl melegben nem érzik magukat igazán jól, a leghatékonyabban pedig akkor dolgoznak, ha 20-25 Celisus-fokban működhetnek.

29,15 százalékos világrekord hatékonyságot sikerült elérni a Helmholtz Zentrum Berlin (HZB) kutatói által kifejlesztett új perovszkit/szilícium tandem napelemmel, vagyis immár elérhető távolságban van az iparágban mérföldkőnek számító 30 százalékos hatékonysági határ is. A kutatók szerint a technológia elvileg a tömegtermelésre is alkalmas lehet, a nagy felületek létrehozására irányuló kezdeti tesztek pedig ígéretesek.