Magyarország klímavédelmi akcióterv céljai között szerepel, hogy a következő tíz évben a naperőművek kapacitása több mint a háromszorosára nőjön, illetve 2035-re 200 ezer háztartásnak kellene tetőre szerelt napelemekkel rendelkeznie – adta hírül az MTI a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleményét.

Miközben jelenleg napenergia témában Magyarországon a legtöbb embert valószínűleg az otthonfelújítási támogatás és az ezzel megvalósítható háztartási napelemes rendszerek ügye, illetve az elszámolási rendszer közelgő változása foglalkoztatja, február utolsó hetében jókora új napenergia-termelési rekord született.

Az első megújuló energia támogatási rendszer keretében tartott tender előzetes eredményei megerősítettek minket abban, hogy az irány jó, de a végeredmények és a tanulságok birtokában további finomhangolásra is készek vagyunk. Döntenünk kell majd például arról, hogy a meghatározott méretkategóriákat érdemes-e újragondolni, illetve hogy esetleg nagyobb projekteket is beengedjünk-e a tenderbe, mert ezek még olcsóbban termelhetnek – fogalmazott az NRGReportnak február végén adott interjúban Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki a közelmúltban kijelölt magyar energia- és klímastratégiai célokról is beszélt nekünk.

Rekordot ért a hazai naperőművek termelése március 15-én vasárnap a déli órákban. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító által közölt adatok szerint a napsütéses időben a magyarországi naperőművek becsült termelése mintegy 900 MW körül alakulhatott. Így a teljes hazai áramtermelés jóval több mint 20 százalékát a napenergia adta, a megújulók összesített aránya közel 30 százalék lehetett, míg a szén-dioxid-kibocsátás mentes termelés aránya mintegy 70 százalék körül alakulhatott ebben az időszakban.