Egy jelentés szerint Európa felesleges hőenergiájának hasznosítása a régió nagy részét elláthatná energiával. A Danfoss globális mérnöki vállalat jelentése szerint a felesleges hő – amely az ablakon keresztül távozik, vagy a készülékekből származik – a világ „legnagyobb kiaknázatlan energiaforrása”.

Komoly eredményt ért el tavaly az emberiség globálisan: rekordmennyiségű 1 billió dollárt költöttünk a megújulóenergia-befektetésekre, ez a mennyiség pedig ugyanannyi volt, mint amennyit a fosszilis energiára szántunk.

A klímaváltozás hatásai az egekbe emelhetik az épülethűtés költségeit, s ezt az egyre növekvő és stabilan velünk maradó magas energiaárak csak tovább hangsúlyozzák. A hűtésre fordított energián mindenképp érdemes spórolni, melynek egyik lehetséges útja, a magyar fejlesztői csapat, a HeatVentors szakemberei szerint a hőakkumulátorok alkalmazása.

Közel 4,6 milliárd forintos kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti konszolidált eredménnyel (EBITDA) zárta 2022 első három hónapját az ALTEO, amely a duplája a tavalyi hasonló időszaknak. A társaság folytatja a 2019 végén prezentált, majd 2022 elején frissített stratégiájának végrehajtását, amelyben az üzleti szempontok mellett kiemelt szerep jut a környezeti és társadalmi fenntarthatóságnak.

A Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű 40 éves fennállásának eddigi legnagyobb volumenű távhőtermelését, közel egymillió gigajoule (GJ) hőenergia előállítást ért el a tavalyi évben. Az 1982-ben üzembe helyezett, időközben teljes rekonstrukción átesett hulladékhasznosító mű Budapest, és egyúttal Magyarország egyetlen, kommunális hulladékot termikusan hasznosító létesítménye. Az erőmű működése 2021-ben 28 millió m3 földgáz felhasználását takarította meg […]

A főváros területén kiaknázható és hasznosítható geotermikus energia a közeljövőben igen jelentős szerepet vállalhat Budapest távhőellátásában – állapítja meg a MEKH gondozásában megjelent kiadvány, a Geotermikus Budapest.

További 17 éven keresztül a Veolia Energia Magyarország Zrt. termeli meg a Debrecen távhőszolgáltatásához szükséges hőenergiát, miután a társaság és a hajdú-bihari megyeszékhelyen a távhőszolgáltatói feladatokat ellátó Debreceni Hőszolgáltató Zrt. 2035 végéig meghosszabbította a távhőszolgáltatáshoz szükséges hőenergia előállításáról szóló korábbi megállapodást – közölték a felek hétfőn az MTI-vel.

Az Európai Unió 14 országában folyt nukleárisenergia-termelés 2017-ben; Magyarország a megtermelt hőenergia mennyiségét tekintve a kilencedik, Kelet-Európában pedig a második. 

Míg a szélenergia pozitív hatásai hosszú távon egyértelműek a klímaszempontok alapján, rövidtávon a szélturbinák is erősítik a globális felmelegedést – írja a Portfolio, a Harvard kutatói által közölt tanulmány alapján.