A brit Meteorológiai Hivatal szerint 2026-ban a globális átlaghőmérséklet elérheti az 1,46 °C-ot. Ez már a negyedik egymást követő év, amikor a Föld 1,4 °C feletti meleggel küzd, egyre közelebb sodorva minket a 1,5 °C-os Párizsi határhoz.

2025-ben Nagy-Britanniában több mint 47 000 hektárnyi terület semmisült meg erdőtüzekben — ez a legnagyobb mértékű pusztítás a 2012 óta vezetett nyilvántartás kezdete óta. A szakértők szerint az ország „veszélyesen alul-felkészült” a klímaváltozás következményeire, miközben a tűzoltóság létszáma és anyagi támogatása az elmúlt években jelentősen csökkent. A gyorsan romló helyzet miatt sürgős állami beruházásokra lenne szükség a tűz- és árvízvédelmi rendszerek megerősítéséhez.

A múlt éghajlati mintázatai alapján a kontinens akár 42 nappal hosszabb nyárra számíthat 2100-ra. A folyamat mögött a sarkvidék gyors felmelegedése és a légáramlatok lassulása áll, ami hosszabb hőhullámokhoz vezet.

A klímaváltozás miatt a repülőgépek hosszabb ideig maradhatnak alacsonyan felszállás közben, ami jelentősen növeli a zajterhelést a városi lakóközösségekben. A Readingi Egyetem tanulmánya szerint Londonban, Madridban, Lisszabonban, San Sebastiánban és Düsseldorfban több ezer ember kerülhet a 50 decibel feletti zajzónába a következő évtizedekben. A melegedő levegő és a növekvő városi népesség együtt fokozza az érintettek stresszét és alvásproblémáit. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a repülőtéri zaj a klímaváltozás egy új, még kevéssé ismert hatása az európai nagyvárosokban.

Európa gazdasága egyre nagyobb árat fizet a klímaváltozásért: néhány év múlva már évi 126 milliárd euró lehet a veszteség. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a kontinens nem engedheti meg magának, hogy lassítson klímacéljai megvalósításában.

A Copernicus jelentése szerint 2025 szeptembere újabb forró hónapként vonul be a statisztikákba. A klímaváltozás miatt Európában már nem a fűtés, hanem a hűtés válik az energiaigény fő forrásává.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az EU energiarendszere egyre sebezhetőbbé válik a klímaváltozás hatásai miatt. A legnagyobb kihívások Dél-Európát fenyegetik, ahol a hűtés energiaigénye a következő évtizedekben meredeken nőhet.

Az idei nyár során Európát ismét intenzív és kiterjedt hőhullámok sújtották. Augusztusban több hőmérsékletrekord is megdőlt Délnyugat-Franciaországban, Horvátországban és Magyarországon, egyes régiókban a hőmérséklet meghaladta a 40 °C-ot.

A nyári kánikulában könnyen elviselhetetlenné válhat a hőmérséklet az otthonunkban, ezért elengedhetetlenné válik a lakás hűtése. A klímák jelentősen nagyobb komfortérzetet nyújtanak a nagy hőségben, de a ventilátoroknak is tudnak előnyei lenni. Lipták András, a Gree légkondicionálók műszaki szakértőjének segítségével jártuk körbe, hogy mikor, melyik megoldás lehet az optimális.