Egy angol tiszta energiával foglakozó agytröszt friss számítása szerint a világ termelésének egyötöde napenergiából fog származni. A kutatásból az is kiderült, hogy melyik európai ország áll a legjobban a napenergia részarányát illetően a teljes energiatermelésben.
Egy 420 méter hosszú, fehér acélcső, amely egy vasútvonal mellett fut Hollandia északi részén, új korszakot indíthat el a személy- és teherszállításban. Míg a kritikusok azt állítják, hogy ez csak újabb példa arra, hogy a politikai döntéshozók illúziókat kergetnek, a támogatók úgy vélik, hogy a hiperhurok (hyperloop) a jövő utazásának egyik alapkövévé válhat.
A víztározókon és más nyugodt vizeken úszó napelemek ötlete nem újdonság. A tengerre küldésük viszont már más kérdés, egy következő szintű mérnöki munka. A napelemek és a tengeri szélerőművek együttes elhelyezésének potenciális előnyei azonban csábítóak, és a Moss Maritime nevű norvég cég egyre közelebb kerül a megoldáshoz.
Az Európai Unióban nem teljes az egység az Energia Charta Egyezmény jövőjével kapcsolatban. A tagországok egy része már kilépett nem várva az egységes döntéshozatalra, de vannak, akik inkább az évtizedek óta fennálló közösség modernizációs törekvéseit támogatják. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy az Energia Charta megújulása nélkül, az nem a tagországok zöld politikai céljait támogatja, hanem a nemzetközi energetikai nagyvállalatok érdekeit szolgálja.
A holland város világhírű az árvíz elleni védekezéséről. Hogyan és miért exportálja Rotterdam a vízügyi megoldásait külföldre?
Miközben Európa a megújuló energiaforrások felé fordul, hogy diverzifikálja az energiaellátást az orosz olajtól és gáztól, a békés tengeri környezet milliárd dolláros biztonsági fejfájást rejt.
Stefano Boeri, az utrechti élő erdő mögött álló olasz építész az Európai Tüdőalapítvány (ELF) díját kapta a városi környezet levegőminőségének javítása iránti elkötelezettségéért. A 66 éves férfi egy évtizeddel ezelőtt Milánóban az első függőleges erdővel piszkálta fel a világ fantáziáját.
A hollandoktól nem idegen a dagályokkal való megküzdés. A vízzel elárasztott ország évek óta ambiciózus infrastruktúrával néz szembe a tengerszint emelkedésének veszélyével, amelyet a víz visszatartására terveztek.
Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy az elmúlt három évtizedben drámai mértékben csökkent az európai vasúthálózat, miközben a közúti beruházások ugrásszerűen megnőttek. De mivel a kettő közötti finanszírozási szakadék egyre csökken, lehet, hogy van fény a (korábban lezárt) alagút végén?
