Donald Trump felvetette az amerikai dízelexport korlátozását. A lépés tovább szűkítheti a globális kínálatot, és újabb áremelkedést hozhat az energiapiacon.

Az európai gázárak ismét emelkednek, a tárolók töltöttsége elmarad a tavalyitól, miközben a globális LNG-piacot geopolitikai feszültségek terhelik. Új energiaválság jön? Ezt még korai lenne kijelenteni, de bizonyos figyelmeztető jeleket már most érdemes számításba venni a döntéshozóknak.

Kína szén-dioxid-kibocsátása csökkent, ezúttal nem a szén, hanem az olajfogyasztás visszaesése áll a háttérben.

Földrészünk egyre kellemetlenebb gázpiaci helyzetbe sodródik. A téli biztonsági készletek feltöltésének már javában zajlania kellene, csakhogy a jelenlegi árak mellett a vásárlás drága, a kivárás pedig egyre kockázatosabb.

Az elmúlt hónapok fejleményei ismét rávilágítottak arra, milyen mértékben függ a világgazdaság az energiahordozók árának alakulásától. Joggal merül fel a kérdés: vajon egy új korszak küszöbén állunk, amelyben tartósan 80–100 dollár feletti olajárakra kell berendezkedni?

Európa energiapiaci kelepcébe került: miközben egyszerre próbálja leválasztani magát Oroszországról, felgyorsítani a zöld átállást és csökkenteni a fosszilis energia szerepét, a rideg valóságban növekvő gázigénnyel és szűkülő beszerzési lehetőségekkel szembesül.

Az Egyesült Államok és Irán szembenállásának súlyos gazdasági következményeivel Európa, az Öböl menti államok és Ázsia kénytelenek megküzdeni – miközben az energiaárak emelkedéséből az említett ősellenségek tulajdonképpen még hasznot is húznak. Miről szól ez valójában? Irán nyomorgatásával az USA palira vette a világot?

A napokban megkezdődött amerikai–iráni tárgyalási folyamat nem pusztán egy regionális konfliktus lezárásának kísérlete, hanem egy szélesebb, a világgazdaság és a geopolitikai erőviszonyok újrarendeződését is érintő fordulópont.

Spanyolországban a megújuló energia gyors terjedése érdemben csökkentette az áramárakat, miközben Európa számos más országában az energiaválság hatására drágulás tapasztalható. A szél- és napenergia térnyerése látványosan visszaszorította a földgáz árképző szerepét, ami stabilabb és alacsonyabb fogyasztói árakat eredményezett.