A tudomány régóta próbálja megmagyarázni, hogy hová kerül az óceánokba jutó, elképesztő mennyiségű műanyag 99 százaléka – ugyanis mindössze egy százalékuk lebeg a felszínen. Egy friss kutatás most rájöhetett, hogy hol tűnik el a szemét: visszakerül a partra, ahol a helyi közösségek szinte megfulladnak benne.

Azt hinné az ember, hogy jót cselekedik, ha a kiürült műanyagpalackot a szelektív kukába dobja – így már rögtön kisebb a környezeti lábnyoma annak, hogy elfogyasztottuk az üdítőt, nem igaz? Egy friss kutatás szerint annyira nem, méghozzá azért, mert már a palack kinyitásával is mikroműanyagoknál is kisebb műanyagdarabkákat küldünk a levegőbe – az, hogy pontosan mennyit, sok mindenen múlik.

Világjárvány idején az a legbölcsebb dolog, ha kerüljük a tömeget, ami akár a kedvenc éttermünket is érintheti. Sokan esznek naponta étteremben, menüztető kifőzdében, számukra változásokat hozhat a járvány – vagy úgy, hogy nem esznek ilyen helyen egy ideig, vagy úgy, hogy jobban odafigyelnek a higiéniára. De ez akár azzal is járhat, hogy visszatérnek az egyszer használatos műanyag evőeszközök, poharak és tárolódobozok, és újra többet használhatunk belőlük.

Döbbenetes mennyiségű csomagolóanyagot dobunk ki nap mint nap: csak ebből évente 80,1 millió tonna szilárd hulladék keletkezik az Egyesült Államokban, ami az ottani teljes hulladék mennyiségének csaknem 30%-a. A vásárlók azonban akár többet is fizetnének egy-egy termékért, ha azt környezetbarát csomagolással vehetnék meg.

2030-ra felére csökkentené az EU-ban képződő települési hulladék mennyiségét az Európai Bizottság új, körforgásos gazdaság kiépítésére vonatkozó cselekvési tervének nem végleges első verziója. Az Euractiv által megszerzett és ismertetett anyag kezdeményezi továbbá egyebek mellett egy európai visszagyűjtő rendszer létrehozását a régi mobiltelefonok élettartamának meghosszabítása, valamint újrahasznosíthatóságuk növelése érdekében, és az iható csapvíz nyilvános helyeken való hozzáférhetővé tételével csökkentené a “palackozottvíz-függőséget”.

A karácsony, bármennyire igyekszünk is, borzasztó pazarló ünnep: rengeteg olyan dolgot vásárolunk meg, aminek később semmi hasznát nem vesszük, és még akkor is környezetszennyezők vagyunk, ha egyébként figyelünk arra, hogy mit veszünk meg, és mit nem. Az alábbi tippekkel mégis minimalizálni tudjuk a hulladék mennyiségét az ünnepek alatt is.

Közhelyszámba megy, hogy mennyire nem tud mit kezdeni az emberiség a műanyag hulladékkal. Tudósok becslése szerint már a 10 milliárd tonnát közelíti a valaha előállított mennyiség, és ennek több mint háromnegyede szemétlerakóban vagy az óceánokban végezte, hihetetlen pusztítást okozva az élővilágban. Nem csak a műanyag darabkák miatt megfulladó, éhen haló állatokról van szó, friss kutatási eredmények szerint a kioldódó kémiai anyagok azokat a baktériumokat is pusztítják, amelyek a világ oxigénjének tizedét állítják elő.

“FIGYELEM! Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy valamennyi hulladékudvarunkban, az extrém módon megnövekedett hullámkarton beszállítások miatt, kapacitáshiány okán, korlátozott az átvétel és jelenleg – átmeneti ideig – csak a lakossági mennyiségek átvételére van mód. Megértésüket köszönjük!”

Csaknem ledolgozta hátralékát, és március végéig néhány kisebb település kivételével minden fennmaradt 2017-es és 2018-as számlát kiküld az ügyfeleknek az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – írta a Magyar Nemzet a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztályától származó információra hivatkozva.