A karácsony, bármennyire igyekszünk is, borzasztó pazarló ünnep: rengeteg olyan dolgot vásárolunk meg, aminek később semmi hasznát nem vesszük, és még akkor is környezetszennyezők vagyunk, ha egyébként figyelünk arra, hogy mit veszünk meg, és mit nem. Az alábbi tippekkel mégis minimalizálni tudjuk a hulladék mennyiségét az ünnepek alatt is.

„Azt hiszem, egyre inkább változtatunk a viselkedésünkön, a világ kezd ráeszmélni arra, mit tettünk a bolygónkkal” – nyilatkozta a BBC-nek a világhírű természettudós és dokumentumfilmes, Sir David Attenborough, miután kedden átvette a Chatham House-díjat, amivel a brit külügyi intézet a Kék bolygó 2 című televíziós sorozatát ismerte el. 

A szemetesek fölött eltöltött hosszas bizonytalankodásaimnak vetett véget, amikor a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos dilemmáimmal megkerestem egy zöld szervezetet márciusban. Világos iránymutatást kaptam, hogy mit kezdjek a PET-palackok címkéjével, a kávéspohárral vagy az ablakos borítékkal, és az elmúlt hónapokban ennek szellemében szabadultam meg az általam termelt hulladéktól – olvasható a G7 szerzőjének tollából.

A műanyagmentesség és egyéb zöld fogyasztói trendek nyomán a cégek egyre nagyobb erőkkel igyekeznek azt kommunikálni magukról, hogy ők nem károsítják (annyira) a környezetet. Egy gyors válogatás a hét első két napjának híreiből vállalatok és hulladék témában:

„FIGYELEM! Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy valamennyi hulladékudvarunkban, az extrém módon megnövekedett hullámkarton beszállítások miatt, kapacitáshiány okán, korlátozott az átvétel és jelenleg – átmeneti ideig – csak a lakossági mennyiségek átvételére van mód. Megértésüket köszönjük!”

Rengeteget hallunk a kereskedelmi repülés környezetszennyező mivoltáról, és meglepően keveset arról, hogy a nagy óceánjáró hajók milyen mértékben teszik tönkre a bolygónkat. Pedig egyáltalán nincsenek lemaradva a légiközlekedéstől, sőt, bizonyos szempontokból még rosszabbak is, mint a repülőgépek.

Ljubljana volt az első európai főváros, amely azt tűzte ki célul, hogy hulladékmentes legyen. Közel húsz éve még az összes hulladék a szemétlerakóban végezte, és 2002-ben döntötték el, hogy ezen változtatni fognak a Guardian cikke szerint.

Kínában tavaly júniusban döntöttek arról, hogy nem fogadnak be az országba több műanyaghulladékot, ami óriási csapás volt az exportőröknek: korábban az évente termelt műanyagszemét háromnegyedét Kínába szállították újrahasznosításra. A tavalyi számítások szerint 2030-ig így 111 millió tonnányi hulladék marad a világra, amin más ázsiai országoknak kell osztozniuk, köztük Indiának, Vietnámnak, Indonéziának vagy Malajziának.

Komoly válságban van a hulladék újrahasznosítása az Egyesült Államokban. Az összes szemét kevesebb mint tíz százalékát hasznosítják újra, pedig évtizedek óta tartó kampányok hatására végre elkezdték nagyobb arányban szelektíven gyűjteni a szemetet. A plázákban, reptereken, iskolákban és irodaházakban is megjelentek a szelektív gyűjtőhelyek, és több városban is büntetést szabnak ki arra, aki nem válogatja szét a szemetét.