A hőszivattyúkat előbb jelentős tiszta energiamegoldásként hirdették, később túlságosan költségesnek ítélték. Kétrészes cikksorozatban mutatjuk, mit kell tudni róluk.
A hőszivattyúkat jelentős tiszta energiamegoldásként hirdették, de túlságosan költségesnek ítélték. A következőket kell tudni róluk.
Ha felújítás vagy építkezés előtt állunk, akkor mindenképpen érdemes elgondolkodnunk, milyen hűtő- és fűtőrendszert alakítsunk ki. Ha környezetvédelmi és akár pénzügyi okokból a megújuló energia mellett döntünk, okos lépés először feltérképezni a hőszivattyús megoldásokat.
Már egy fok különbség a megfelelő irányba és húsz százalékkal kevesebb lehet az energiaszükséglet.
A Cool Roof France innovatív módon hasznosítja a Franciaországban évente keletkező 130 000 tonna osztrigahulladékot.
A kutatók szerint az olyan helyeken, mint Észak-Európa, az épületek „üvegházként viselkednek”, és nem úgy tervezték őket, hogy megbirkózzanak a forró napokkal. Svájc, az Egyesült Királyság és Norvégia „veszélyesen felkészületlen” arra, hogy az embereket hűvösen tartsa, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot.
A nyári kánikula egyre gyakoribbá válásával talán ön is mérlegelte már a légkondicionáló berendezés beszerelésének előnyeit. De az energiaigényes, vegyi anyagokat szivárogtató egységek finoman szólva sem előnyösek bolygónk számára. Van zöldebb módja a hűtésnek?
Nem könnyű a nyár közepén normális hőmérsékleten tartani az ember környezetét – főleg akkor nem, ha környezettudatos módon szeretnénk ezt megtenni. Kérdés, hogy melyikkel járunk jobban: a légkondival vagy a ventilátorral? A tudósok most megvizsgálták a ventilátorok és a légkondicionáló használatának költség-haszon elemzését annak fényében, hogy mennyire segítik hozzá az embert egy viszonylagos kényelmi állapot […]
Szingapúri kutatók felfedezése akár 45 százalékkal is csökkenthetné a nagy épületek energiafelhasználását.