Az utóbbi években a hőszivattyúk népszerűsége jelentősen megnőtt, mint környezetbarát és gazdaságos alternatíva a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben.

Nyár közepétől a forróság, ősztől pedig a fűtési szezon közeledte miatt ugrik meg érezhetően a kereslet a klímák iránt. Az érdeklődő ügyfelek pedig egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: hány évre választanak légkondicionálót, meddig bírják erővel a legmodernebb eszközök?

A nyári hőségben elengedhetetlen, hogy otthonunkban kellemes hőmérséklet legyen, azonban a légkondicionáló túlzott használata magas közüzemi számlákhoz és megnövekedett szén-dioxid-kibocsátáshoz vezethet.

Az egyre forróbb nyarakkal egyenesen arányosan emelkedik a klímák iránti kereslet is a kánikulában, ezáltal a szerelők is hatványozottan leterheltté válnak. Nem ritka, hogy heteket, vagy akár egy hónapot is kell várni a megfelelő, általunk választott szakemberre, mely a pokoli hőségben végtelennek tűnhet.

Az épülő vagy korszerűsítés előtt álló épületeknél alapvető kérdés, hogy milyen fűtési rendszert válasszunk. Egyre népszerűbb megoldás a hőszivattyú. De vajon tényleg mélyen a zsebébe kell-e nyúlnia annak, aki ezt az energiahatékony megoldást választja?

Az Edinburgh-i Egyetemen új típusú berendezéseket tesztelnek a skóciai Edinburgh-i lakások és irodák fenntartható energiaellátására.

Lehetnek zöldebbek a hűtési megoldások, de hogyan?!

A fenntartható fűtési megoldások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A természetes gázok, hőszivattyúk és kandallók eladásai az elmúlt években az egekbe szöktek, csak a hőszivattyúk 11%-os növekedést generáltak tavaly globálisan.

Napjainkra a klímaberendezés már alapvető kényelmi funkciót lát el az otthonokban, irodákban, üzletekben. Azonban, ha nem tartjuk be a használathoz kapcsolódó lényeges szabályokat, a készülékek közvetett módon úgy is megbetegíthetnek, ha rendszeresen kitisztíttatjuk azokat.