A 2019-es EP-választások legnagyobb nyertesei nyugaton a zöldek voltak, Kelet-Európában viszont nincs áttörés. Mi ennek az oka? Milyen alapon kritizálnak minket a németek, ha ők sokkal több gázt vesznek az oroszoktól? Komoly terv az EU új zöld csomagja, vagy csak politikai blöff? Ki fizeti a klímaszkeptikusokat? Osztrák koalíciós tárgyalások, magyar oligarchák, lobbik és háttéralkuk: Thomas Waitzot, az EP zöld pártcsaládjának új elnökét kérdeztük Budapesten.

A nagy zöld hullámban az Európai Bizottság is úgy határozott, hogy kizöldül, a bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen már beiktatása előtt bejelentette, hogy előáll egy átfogó tervvel arról, hogyan lesz az EU karbonsemleges 2050-re. A Green Deal, vagyis az Európai Zöld Megállapodást szerdán mutatták be, itt írtunk róla hosszabban.

Az eddigi olaj- és gázipari szektor nevét „nem megújuló energiaszektorra” változtatta a FTSE Russel indexszolgáltató cég. Az iparágat ezzel egy kategóriába lökték a szénbányákkal, s van aki szerint komoly befektetői pénzektől eshetnek el képviselőik.

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár több szakmai kérdésben is másként gondolkodott, mint Süli János, a szakminiszter. Az államtitkár távozni kényszerült, de a legtöbb pontban ma is megingathatatlan híve a projektnek. Költségtúllépéstől jelenleg nem tart, igaz, a több mint egyéves csúszás már elkerülhetetlen. A szerződésrendszert szinte minden elemében jónak tartja, de nem tagadja, a Duna nyári alacsony vízállása miatt egy-két szakmai kérdést érdemes lenne még egyszer átgondolni.