A fogyasztói infláció alakulását továbbra is az üzemanyagárak mozgása határozza meg, de májusban a szolgáltatási díjak eredményezték a maginfláció csökkenését. Az árszínvonal további változásaira az újraindulás üteme, a kőolaj világpiaci árának és a forint árfolyamának  alakulása lesz meghatározó hatással – kommentálták a májusi inflációs adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Infláció az EU-tagállamokban (2020. április)

Az év elejéhez képest mintegy 100 forinttal csökkent az üzemanyag ára, és főként ez áll annak hátterében, hogy az infláció mérséklődik, most 2,4 százalék – nyilatkozta Várhegyi Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője.

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a koronavírus-járvány nagyon súlyos következményekkel jár mind a világ, mind az Európai Unió (EU) társadalma és gazdaságai számára. Az uniós és nemzeti szintű gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága.

Az infláció alakulása Magyarországon, 1991-2020. január-február.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek februárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február 25-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Az élelmiszerárak alakulása lassította az üzemanyagárak inflációcsökkentő-hatását, ami viszont a koronavírus és a szaúdi-orosz olajkonfliktus miatt folytatódik. A járvány viszont az ellátási fennakadások miatt rövid távon árfelhajtó lehet az iparban és az élelmiszeriparban miközben a szolgáltatások, kivált az idegenforgalom területén letöri a keresletet és az árakat – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a statisztikai hivatal kedden kiadott februári inflációs adatait – írja az MTI.

Lassult és még inkább elmaradt az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben februárban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint.

A magyar gazdaság idei növekedése meghaladhatja a 4 százalékot, ám a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok, a globális kereskedelmi háború veszélye és az uniós pénzek gyors felélése miatt valószínűleg ez jelenti a hazai konjunktúraciklus csúcsát – és innen már csak lefelé vezet az út.