Rohamléptékben emelkedik hazánkban is a háztartási klímák száma nemcsak a forró nyarak miatt, hanem azért is, mert költséghatékony fűtési megoldást kínálnak. A beruházással viszont nem érnek véget a feladataink, hiszen a garanciális feltételeknek is eleget kell tennünk a karbantartással, melynek hiánya később jelentős összegű javítási költséget is eredményezhet számunkra.
A családi házak energetikai korszerűsítésére nyáron kiírt otthonfelújítási támogatásra sokan azért nem jogosultak, mert a pályázat benyújtásánál hibát követtek el.
Az idei forró nyár hatására egyre többen gondolkoznak el klímavásárláson, a beruházás előtt ugyanakkor nemcsak a berendezés, hanem a telepítés árának befolyásoló tényezőit is körül kell járni.
Még mindig sok kérdés övezi a támogatást, hogy pontosan milyen korszerűsítési elemek számolhatók el a pályázat keretében. Most a támogatás részleteibe igyekszünk bepillantást adni.
Az utóbbi években a hőszivattyúk népszerűsége jelentősen megnőtt, mint környezetbarát és gazdaságos alternatíva a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben.
Nyár közepétől a forróság, ősztől pedig a fűtési szezon közeledte miatt ugrik meg érezhetően a kereslet a klímák iránt. Az érdeklődő ügyfelek pedig egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: hány évre választanak légkondicionálót, meddig bírják erővel a legmodernebb eszközök?
A nyári hőségben elengedhetetlen, hogy otthonunkban kellemes hőmérséklet legyen, azonban a légkondicionáló túlzott használata magas közüzemi számlákhoz és megnövekedett szén-dioxid-kibocsátáshoz vezethet.
Az egyre forróbb nyarakkal egyenesen arányosan emelkedik a klímák iránti kereslet is a kánikulában, ezáltal a szerelők is hatványozottan leterheltté válnak. Nem ritka, hogy heteket, vagy akár egy hónapot is kell várni a megfelelő, általunk választott szakemberre, mely a pokoli hőségben végtelennek tűnhet.
A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.