Ahogy közeledik 2026, az Energy Intelligence tíz olyan kulcskérdést azonosított, amelyek meghatározóak lehetnek a következő év energiapolitikai és piaci folyamataiban.

Az olajárak a szeptember 30-i héten hordónként több mint 5 dollárral ugrottak meg, mivel felerősödtek a félelmek, hogy Izrael támadást indíthat Irán energetikai infrastruktúrája ellen.

Az olajpiac túl nyugodt és magabiztos, tekintettel a közel-keleti ellátási zavarok kockázatára – mondták elemzők csütörtökön, és egyikük arra figyelmeztetett, hogy a határidős nyersolajárak akár 200 dollár fölé is emelkedhetnek hordónként.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségesei, köztük Oroszország, közös OPEC+ néven június 2-án találkoznak, hogy megvitassák közös olajkitermelési politikájukat.

Úgy tűnik, hogy a globális piacok egyelőre megbirkóznak a Vörös-tenger térségében zajló harci eseményekkel, azonban a helyzet közel sem lesz ennyire kezelhető, ha az eszkaláció elnyúlik és elmélyül más erők és térségek bevonódásával.

India növekvő orosz olajimportja májusban rekordmagasságot ért el. Ez közel 1,95 millió hordó/nap számszerűsítve, ami az Irakból és Szaúd-Arábiából származó vásárlások csökkenését jelentette, derült ki a kereskedelmi és ipari forrásokból származó tankeradatokból.

Az OPEC és szövetségesei által végrehajtott meglepő termeléscsökkentés az olajárak emelkedését eredményezte – és elemzők szerint a legnagyobb olajimportőrök, mint India, Japán és Dél-Korea fogják a legnagyobb fájdalmat érezni, ha az árak elérik a hordónkénti 100 dollárt, ahogy azt egyesek előre jelezték.

Irak arra számít, hogy az olaj ára hordónként eléri a 80 dollárt – jelentette vasárnap az ország állami hírügynöksége az olajminisztérium szóvivőjére hivatkozva.

Algéria, Csád, Irak és Nigéria az elsők között tapasztalja meg a politikai instabilitást, mivel érzik már az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelésre való áttérés következményeit – derül ki egy kockázati tanácsadó cég most készült jelentéséből.