Irán háborús fenyegetőzésének köszönhetően az olaj árfolyama ismét emelkedésbe kapcsolt. Teljeskörű háború lehet a vége, ha a szaúdiak vagy az amerikaiak bármilyen válaszcsapást mérnek a perzsa államra. A héten jelen állás szerint 8%-ot emelkedett a Brent.

Szaúd-Arábia igyekszik megnyugtatni a piacokat a szaúdi Aramco létesítményei ellen elkövetett dróntámadás után (ami nem is teljesen biztos, hogy dróntámadás volt). A Reuters azt írja, a királyságból nekik nyilatkozó források jelenleg azt állítják, már akár szeptember végére visszaállhat a korábbi kitermelési ütem, vagyis a napi 10 millió hordó. 

A világ egyik legbonyolultabb konfliktusa, az USA-val és Izraellel megfejelt iráni-szaúdi árnyékháború újabb mérföldkőhöz érkezett a hétvégén, amikor drónokkal megtámadták a szaúdi állami olajvállalat legnagyobb finomítóját. A potenciálisan iráni támogatással végrehajtott akció azonnal csúnyán megdobta az olaj árát, lehet, hogy még jövőre is a közel-keleti feszültséget nyögjük majd a benzinkutaknál. És ez még a kisebbik gond ahhoz képest, hogy az elszórt provokációk valódi háborúvá fajulhatnak.

Irán üzembe helyezett több korszerű, urándúsító centrifugát – közölte szombati sajtótájékoztatóján az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) szóvivője, Behrúz Kamalvandi.

Irán növeli dúsított uránkészletét és nagyobb tisztaságúra dúsítja, mint amilyet a nukleáris programjáról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodás lehetővé tenne – áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) új jelentésében. 

A jelek szerint komolyan gondolja az USA, hogy kiterjeszti az Irán-ellenes szankcióit azokra az országokra is, akik vesznek az iráni olajból: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn azt nyilatkozta, büntetést rónak ki a kínai állami olajtársaságra, amiért üzletelt Iránnal.

Irán a jövőben nem tartja be az atomlétesítményei számára dúsított uránnak a nemzetközi szerződésben megszabott szintjét – közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes az al-Majadín televízió jelentése szerint. 

Egy apró tengerszoros felel a világ teljes olajexportjának az ötödéért, a tengeri szállítmányoknak pedig a harmadáért. Ez közel egymillió hordót jelent óránként, amivel a világ legfontosabb olajgócpontjának tekinthető. A Hormuzi-szorosról van szó, amely éppen Irán déli partjainál húzódik, ahol a vezetés forrong az amerikai szankciók miatt. Nemrég kigyulladt két hajó, és lelőttek egy felderítő drónt is. Ha Irán blokkolná a szorost, azzal veszélybe kerülhetne a világ energiabiztonsága, és nem mellesleg durván elszállna az olajár is. 

Irak, Szaúd-Arábia, sőt Katar kőolajkiszállítása is ellehetetlenülne a Hormuzi-szoros lezárásával – emelte ki a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Infostart beszámolója szerint. A térségben azután lett feszült a helyzet, hogy a napokban két tankerhajót támadás ért. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a portálnak elmondta, hogy szerinte semmi sincs útjában az iráni lépésnek.