Irak, Szaúd-Arábia, sőt Katar kőolajkiszállítása is ellehetetlenülne a Hormuzi-szoros lezárásával – emelte ki a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Infostart beszámolója szerint. A térségben azután lett feszült a helyzet, hogy a napokban két tankerhajót támadás ért. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a portálnak elmondta, hogy szerinte semmi sincs útjában az iráni lépésnek. 

Kilőtt az olaj árfolyama csütörtökön reggel, miután az Ománi-öbölben kigyulladt egy, más hírek szerint két olajtanker. Értesülések szerint a tűz kitörését robbanás előzte meg, amit torpedótámadás okozhatott. A hírre kilőtt az olajár. 

A Perzsa-öbölben kilőtt első golyó 100 dollár fölé fogja tolni az olajárat, ami elviselhetetlen szintet jelentene az Egyesült Államok, Európa és az olyan amerikai szövetségesek számára, mint Japán vagy Dél-Korea – figyelmeztetett Ali Khamenei ajatollah iráni vezető katonai tanácsadója, Yahya Rahim Safavi. 

Irán hivatalosan döntött több nukleáris kötelezettségvállalás felmondásáról a helyi média jelentése szerint.

Háled al-Falih, a monarchia energiaügyi minisztere azt mondta, az Irán támogatását élvező húszi felkelők két olajszivattyú-állomást támadtak meg Rijád közelében, és a „terrorcselekmény” miatt az Aramco olajvállalatnak le kellett zárnia a Janbu kikötőjében végződő kelet-nyugati olajvezetéket, de a robbanószerrel megrakott drónok támadása nem befolyásolta az olajtermelést.

Tankhajók ellen követtek el szabotázsakciót a Hormuzi-szorosban, a világ legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalán. Ha ez egy összecsapás kezdete a térség államai és az USA között, annak beláthatatlan következményei lehetnek.

A közel-keleti feszültség láthatóan fokozódott a hétvégén, miután az USA növelte katonai jelenlétét a térségben. A hírek szerint két szaúdi tankert megtámadtak ma a Hormuzi-szorosban. A sarokba szorított Irán kiszámíthatatlan lépéseivel akár nagyot is lendíthet a kőolajáron. A feszültség fenntartása mindenkinek az érdeke rövid távon.

Irán nem teljesíti a 2015-ös atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeit, és erről értesítette a megállapodást aláíró nagyhatalmakat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Kínát és Oroszországot – közölte szerdán az IRIB állami televízió.

Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is rengeteget beszélt arról, hogy mennyire nem tetszik neki az alku, amit az Obama-kormányzat az EU-val, Oroszországgal és Kínával együtt Iránnal kötött 2015-ben. Az alku lényege az volt, hogy Irán engedményeket tett, és fokozatosan leépítette és jegelte katonai atomprogramját, cserébe a többi ország fokozatosan feloldotta az Iránnal szemben fennálló nemzetközi szankciókat.