Miközben a piaci szereplők és elemzők jelenleg az iráni szankciók miatti ellátási résre fókuszálnak, létezik egy másik, hosszabb távú ellátási kockázat is, amely szerint hacsak az olajtársaságok nem fedeznek fel jelentős új készleteket, már a 2020-as évek közepén jelentős globális olajhiány alakulhat ki.
Emelkedik az olaj ára hétfőn, mivel hetekkel az iráni szankciók hatályba lépése előtt az amerikai tartalékok több éves mélyponton állnak, az olajkartell pedig elutasította a kitermelés növelését sürgető amerikai kérést. A piacon várható kínálati szűkület év végéig 90 dollárig, jövő év elejére pedig 100 dollárig hajthatja fel az árfolyamot előrejelzések szerint.
Az IEA legfrissebb szeptemberi elemzésének legfontosabb üzenete: öveket bekötni, szűkül a globális olajpiac, főleg a zuhanó venezuelai és iráni termelés miatt. A szeptemberi iráni exportadat még inkább meglepte a piacot, mivel az 1,6 millió hordó/nap export 800 ezer hordó/nap zuhanást mutat az augusztusi 2,4 millió hordó/nappal szemben. Egyelőre nem látom elérhetőnek a 100 dolláros olajárat, de október közepétől nő az esélye egy 10-20 dolláros ártüskének a globális olajpiacon – véledkedik Pletser Tamás elemző.
Gyökeres változást hozhatnak a ma még nyomott nemzetközi olajárkörnyezetben az iráni energiaszektort célzó amerikai szankciók. Az Egyesült Államok novembertől nullára csökkentené Irán olajexportját, ami, ha egyéb termelési problémákkal is párosul, jókora problémákat okozhat a globális ellátásban. Erre hivatkozva ismét megjelentek a 120, sőt 150 dolláros olajárat előre jelző prognózisok. Mindez pedig a magyarországi üzemanyagárakat sem hagyná érintetlenül.
Júliusban 41 ezer hordóval napi 32,3 millió hordóra nőtt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) termelése. A szervezet jelentése szerint ugyanakkor meglepetésre csökkent az egyik legnagyobb termelő, Szaúd-Arábia olajtermelése, annak ellenére, hogy június végén ezt közös megállapodásban vállalta. Bár erre vonatkozó előrejelzését a szervezet lefelé módosította, a globális olajkereslet idén várhatóan így is rekordot dönt, jövőre pedig először érheti el a napi 100 millió hordót.
Továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” fognak fenntartani Iránnal, és nem fog leállni a földgáz- és kőolajimport a közel-keleti országból – fogalmazott az Európai Unió külügyi főképviselője Federica Mogherini a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közösen kiadott nyilatkozatban. Ezzel Kína után az EU is ellenáll az iráni olajszállítmányok leállítására vonatkozó washingtoni nyomásnak.
Drágult az olaj hétfőn délelőtt, miután a friss adatok szerint Szaúd-Arábia termelése júliusban meglepetésre csökkent, a tengerentúli palaolaj-termelés bővülése pedig a jelek szerint, legalább is átmenetileg stagnáló szakaszba léphetett. Az árfolyamok emelkedését támogatja az is, hogy a piac várakozásai szerint hétfőn újabb bejelentésre kerül sor Washingtonban az iráni olajexportot célzó szankciókról.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az amerikai gazdaság is megérezheti Donald Trump elnök döntését arról, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből, mivel ha a szankciók újbóli bevezetésének kockázata miatt jelentősen emelkednek az olajárak, az elviheti az amerikai adócsökkentési programból eredő növekedési többlet felét.
