A világ legnagyobb fúziós kísérlete, az ITER közelebb került az üzembe helyezéshez, miután a reaktor magjának megépítéséhez szükséges speciális mágnesek megérkeztek Dél-Franciaországba. Ezzel véget ért a reaktor tervezésének két évtizedes folyamata, amelynek gyártása három kontinensen ívelt át.
Provence szívében a bolygó legragyogóbb tudományos elméi a világ legnagyobb és legambiciózusabb tudományos kísérletén dolgoznak. Az Euronews bepillantást nyert a világ legnagyobb nukleáris fúziós berendezésének kulisszái mögé, amely ugyanabból a reakcióból próbálja hasznosítani az energiát, amely a Napot és a csillagokat is hajtja.
A kínai „mesterséges nap” április 12-én este világrekordot állított fel azzal, hogy közel hét percen át rendkívül forró, erősen zárt plazmát termelt és tartott fenn.
A szélenergiának, és különösen a napenergiának egyre nagyobb a részesedése Európa-szerte. Ám egy friss EU-s tanulmány szerint a kisebb, fejlett uniós országokban egyszerűen nincs is elég hely ahhoz, hogy a szélkerekek, illetve a napelemek a mainál sokkal nagyobb arányban részesedjenek az áramtermelésből. Mi a megoldás, amíg a fúziós energia csak vágyálom? A kutatóknak van erre egy régi-új ötletük.
Az ITER (Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor) magfúziós reaktor Cadarache-ban.
2019. október 17-én Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója felkereste a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) építési területét Franciaországban, amely projekt azt hivatott igazolni, hogy a fúziós energia ipari méretekben történő hasznosítása tudományos és műszaki szempontból megvalósítható, illetve kidolgozhatóak a szükséges technológiai folyamatok.
„Őrült energiát pazarlunk csak arra, hogy kivilágítsuk az éjszakáinkat, és hol van még ez egyébként a mindennapi valós tevékenységeinktől? Ezt az energiát megtermeljük, de ennek súlyos ára van” – utalt a júniusi Budapest Science Meetupon Dr. Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa az olyan fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a szén és a földgáz még mindig túlnyomó részesedésére az energiatermelésben, és az ezzel járó, a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid kibocsátásra. Számszerűsítve: az energiafelhasználásunk 90 százaléka gyakorlatilag fosszilis energiából származik.
A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a Nemzetközi Fúziósenergia-szervezet (ITER) kutatási együttműködést írt alá a kölcsönös előnyök kihasználhatósága, és új tipusú energiatermelő technológiák kidolgozása reményében.
