A francia fővárosban rengeteg jó gyakorlat van, ha a hulladékmentességről van szó, és mindezt anélkül tudják megoldani, hogy a mindennapi életükbe ne szóljon bele a fenntarthatóságra való törekvés. Az alábbi 6 dolgot Magyarországon is probléma nélkül be lehetne vezetni, el lehetne kezdeni – érdemes tanulni azoktól, akik már bizonyítottan jól csinálják.

Úgy tűnik, hogy az ivóvízben levő mikroműanyagok minimális egészségügyi kockázatot jelentenek csak, állítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete a témában írt első jelentésében. Igaz, ezt a jó hírt azonnal be is árazták, mondván korlátozott ismereteink vannak csupán a témában, amit érdemes volna alaposabban kutatni. „Sürgősen többet kell tudnunk” – írta jelentésében a WHO.

2011 óta megy a Google tudományos pályázata/versenye, a Google Science Fair, amelyen 13 és 18 év közötti diákok indulhatnak a saját kísérleteikkel, és azok eredményeivel. A fődíj 50 ezer dollár, a versenyt amúgy a Lego, a Virgin Galactic, a National Geographic és a Scientific American is szponzorálja.

Márciusban az ivóvíz szennyezettségétől volt hangos a sajtó: szinte egyszerre jelent meg az ólomszennyezettséget elhallgató statisztikákat is említő Qubit-cikk és azok a beszámolók, amelyek a gazdagréti általános iskolában mért, a megengedettnél kétszer magasabb ólomtartalmú csapvízről szóltak.

Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek. 

Az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező grafén – egyetlen atomvastagságú grafitréteg – felhasználásával alkottak meg brit kutatók egy olyan szűrőt, amely képes eltávolítani a sót a tengervízből.

Meg kell akadályozni a Szentendrét és több mint tíz települést ellátó ivóvízbázis szennyezését – jelentette ki az Együtt környezetvédelmi szakszóvivője.

A következő 20-30 évben is lesz víz, de szűkösebben áll majd rendelkezésre, valószínűleg szennyezettebb is lesz és sokkal inkább ki lesz téve az éghajlatváltozás hatásainak – mondta Guang Zhe Chen, a Világbank vízügyi igazgatója a Vízügyi Elnöki Testület megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az UNICEF és a WHO közös jelentése szerint 2010 végén a Föld lakosságának 89 százaléka – mintegy 6,1 milliárd ember – jutott hozzá tiszta ivóvízhez.