Elemzők szerint Irán példátlan Izrael elleni rakéta- és dróncsapása miatt nem valószínű, hogy a Biden-kormányzat drámai szankciókat foganatosítana az iráni olajexport ellen, mivel aggódnak az olajárak emelkedése és a legnagyobb vásárló, Kína feldühítése miatt.
Piaci megfigyelők szerint az olajárak hordónként 100 dollárra és még annál is magasabbra emelkedhetnek, miután Irán légitámadást intézett Izrael ellen, és ezzel újra felerősödtek a regionális háborútól való félelmek.
Közel négy hét telt el azóta, hogy Izrael hadat üzent a Hamász palesztin militáns csoportnak, és ahogy a gázai konfliktus a második szakaszába lép, egyre nagyobb az aggodalom a tágabb közel-keleti régióra való átterjedés miatt.
A Világbank hétfőn közölte, hogy várakozásai szerint a globális olajárak a negyedik negyedévben átlagosan 90 dollár/hordó szinten alakulnak, majd átlagosan 81 dollárra csökkennek még 2023-ban, mivel a lassuló növekedés mérsékli a keresletet, de figyelmeztetett, hogy a legutóbbi közel-keleti konfliktus eszkalálódása jelentősen feljebb tornászhatja az árakat.
A Hamász iszlamista csoport és Izrael közötti háború az egyik legjelentősebb geopolitikai kockázatot jelenti az olajpiacokra Oroszország tavalyi ukrajnai inváziója óta. Bár az olaj áramlását még nem érintette, elemzők és piaci megfigyelők két fontos következményre mutatnak rá, ha a konfliktus eszkalálódik.
Európát is súlyosan érinti az izraeli válság. A háború néhány nap alatt felborította a piacokat is, elsősorban a gáz, az olaj és az arany árát repítette a magasba.
A nyersolaj ára hétfőn megugrott, de a Hamász palesztin fegyveresek Izrael elleni támadásának általános hatása valószínűleg korlátozott lesz. Feltéve, hogy a konfliktus nem eszkalálódik tovább – mondták a CNBC-nek energiaügyi szakértők.
Az Európai Unió hálásan azt reméli, hogy Izrael segít csökkenteni Oroszországtól való energiafüggőségén. Bár nemrég Izrael még a megújulók felé akart fordulni, a mostani helyzet átértékelte az érdekeit, és inkább mégis belehúz a földgáztermelésbe.
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Földközi-tenger keleti medencéjében végzett, földgáz utáni kutatások azonnali leállítására, valamint a párbeszéd folytatására szólította fel Törökországot.
