Az egyre súlyosbodó éghajlati válság közepette a fosszilis tüzelőanyag-ipar és az azt támogató kormányok elleni fellépés elengedhetetlen. Azonban az amerikai elnökválasztási kampány során egyre inkább túlzások és dezinformációk terjedtek el, amelyek veszélyeztetik a megújuló energiaforrásokra való áttérést, ezzel súlyosbítva a klímaváltozás negatív hatásait.
A világ legnagyobb történelmi éghajlatváltozást okozó országaként – amely Kína után ma is a második legnagyobb – Amerika politikai irányvonala óriási következményekkel jár a bolygó többi részére nézve. Kamala Harris pedig már többször felszólalt a fosszilis tüzelőanyag-vállalkozások ellen.
Elemzők szerint Irán példátlan Izrael elleni rakéta- és dróncsapása miatt nem valószínű, hogy a Biden-kormányzat drámai szankciókat foganatosítana az iráni olajexport ellen, mivel aggódnak az olajárak emelkedése és a legnagyobb vásárló, Kína feldühítése miatt.
Mivel az Egyesült Államok a világvezető országok közé tartozik a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésében és kereskedelmében, ráadásul egyre jelentősebb szerepet tölt be az atomenergia és megújuló energiaforrások terén is, így energiastratégiája jelentősen befolyásolja a világot, azon belül is leginkább az európai földrészt.
Ha megválasztják második ciklusára, széles körben arra számítanak, hogy Joe Biden agresszívebb lesz az energia- és éghajlatpolitikában.
Joe Biden amerikai elnök kormánya hétfőn bejelentette, hogy jóváhagyja a ConocoPhillips alaszkai Willow olaj- és gázfúrási projektjének lecsökkentett változatát, ami a klímaaktivisták dühös reakcióit váltotta ki.
Az Európai Unió a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordulhat Washington protekcionista intézkedései, az autóipart is jelentősen érintő amerikai állami támogatás miatt – jelentette ki Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztos Brüsszelben hétfőn, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport ülését megelőzően.
Az olajárak 2%-ot estek hétfőn, miután az adatok azt mutatták, hogy Kínának, vagyis a világ legnagyobb nyersolajimportőrének kereslete szeptemberben továbbra is csekély maradt, mivel a szigorú COVID-19 politika és az üzemanyag-export korlátozása miatt csökkent a fogyasztást.
Az USA a benzinüzemű autókat betiltását tervezi , a Fehér Ház pedig töltőket akar az autópályák mentén, azonban ezeknek a terveknek a végrehajtása kihívást jelent.
