Számos vállalat fejleszt olyan technológiákat, például nagyméretű sárkányokat, amelyek akár fél mérföldes magasságban is képesek a szélenergia hasznosítására. Bár még ezek csak kialakulóban van, a légi szélenergiát potenciálisan távoli helyeken is lehetne használni.
Az ammóniát az elmúlt évszázadban széles körben használták műtrágyaként. Most a megújuló energiát és az ammónia előállításának új módszerét felhasználva a kutatók és a vállalkozók úgy vélik, hogy a „zöld” ammónia jelentős tiszta üzemanyagforrássá válhat az áramtermelés és a hajók meghajtása terén.
A Lille-i Katolikus Egyetem az Eaton energiatároló rendszerével kívánja a jövőben elérni a zéró széndioxid-kibocsátást. A rendszer 1400 m2-nyi napelem által termelt megújuló energiát tárolja el, melyet az egyetemi épületek és hat elektromosautó-töltőállomás energiaellátására használnak fel – áll az Eaton Industries közleményében.
Egyre inkább úgy tűnik, a világ nemhogy nem éri el, de közelében sem lesz a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott kibocsátás-csökkentési célhoz. A globális CO2-emisszió 2018-ban 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnás rekord szintre emelkedett, márpedig a cél teljesítése érdekében legkésőbb 2020-tól tartósan és radikálisan csökkenteni kellene, nagyjából 2050-re pedig nettó nullára kellene leszorítani a kibocsátást. A „nettó” azt jelenti, hogy az emisszió továbbra sem szűnne meg teljesen, de bizonyos technológiák alkalmazásával a mérleg – legalább is a terv szerint – kihozható lenne nullára. Erre egyelőre nem mutatkozik érdemi esély, azonban az úgynevezett negatív emissziós technológiák egy része már ma is képes jelentős mennyiségű szén-dioxid légkörből történő kivonására, az új fejlesztések pedig további reményt adhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Tíz év múlva a jelenleg 950 megawatt beépített teljesítményű Mátrai Erőmű 1600 megawattos lesz. Az ehhez szükséges jövőbeli fejlesztések célja, hogy a vállalat megőrizze piaci részesedését Paks II. elindulása után is – mondta a Portfolionak adott interjújában a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Valaska József beszélt a rövid távú fejlesztési terveikről, illetve arról, hogy a tavalyi tulajdonosváltást követően hogyan állították talpra a vállalatot.
Amióta az emberiség igazán felpörgette a szén, a kőolaj és a földgáz égetését, a harmadával emelkedett az üvegházhatású gáz koncentrációja a levegőben. Ez az uralkodó tudományos nézet szerint már most elég ahhoz, hogy az utóbbi több százezer évben viszonylag stabil földi éghajlat teljes mértékben destabilizálódjon, miután az átlagos hőmérséklet 1,5-2 vagy annál is több fokkal melegebb lesz.
Mint az Energiastratégia kapcsán hozott decemberi kormányhatározatból korábban kiderült, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési célként (1990. évi bázison) 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkentést, a megújuló energiaforrások használata terén 2030-ra 20%-os felhasználási részarányvállalást tűz ki, az energiahatékonyság területén 2030-ra a végsőenergia felhasználásának mértéke ne haladja meg a 2005-ös értéket, valamint 2030-ra az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztás mértéke 8-10 százalékkal csökken.
Erdőtelepítésekre, illetve csak zöld energiára épülő rendszerekre van szüksége az emberiségnek a klímapolitikai céljai megmentése érdekében – állítja egy friss nemzetközi kutatás. Egy másik pedig azt, hogy a megújuló energia térnyerése átrajzolja a világ geopolitikai térképét.
A MOL szlovák leányvállalata, a Slovnaft a Stercorat Hungary Kft. vállalattal együttműködésben új gyártósort létesített a pozsonyi olajfinomítóban folyékony műtrágya előállításához. A két partner közös beruházásának értéke eléri a 18 millió eurót. A műtrágya gyártását 2018 júniusában kezdik meg, az éves termelési kapacitás várhatóan 50 000 tonna lesz. Az új gyártósor hozzájárul a kén-dioxid (SO2) kibocsátás csökkentéséhez, ami környezetvédelmi szempontból kedvező hatású.
